Régi Haladás stadion 

Rohonci út: anno és most II. rész

Nemrég újat avattunk, de kilencvenhét esztendeje kezdődött el a szombathelyi stadiontörténelem. Második rész.
 
 
 
 
 

Rohonci út: anno és most II. rész

Nemrég újat avattunk, de kilencvenhét esztendeje kezdődött el a szombathelyi stadiontörténelem. Második rész.

Tervezési szak, szokásos városi akadékoskodással

1928

Az egyesület és a város vezetői máris az egy éve átadott „stadion” bővítésen törik a fejüket – márciusban el is készül a HVSE sporttelepének bővítési terve.

1929

Február 14-én benyújtásra kerül a terv, ami nem csak a futballnak, hanem egyéb sportágaknak is kényelmes, korszerű otthont teremt. Ehhez újabb területekre is szükség volt: a Járvány-kórház, amit az 1918-as spanyolnátha idején létesítettek tulajdonképpen a mai munkacsarnok területén volt. Azért volt erre szükség, hogy a már meglévő és jelenleg is azonosan tájolt pályát 65 fokkal kelet felé el lehessen forgatni. Az új terv alapján 110*70 méteres lesz a futballpálya, négy sávos és 8 méter széles 400 méteres a futópálya, 10 méter széles és 440 méter hosszú kerékpár- és motorkerékpár-pálya, 3000 férőhelyes a 10*59 méteres tribün. Ezen kívül a tervek között szerepelt egy 20*50 méteres nyitott uszoda, egy 60*35 méteres központi, süllyesztett, lelátókkal ellátott teniszpálya, 8 db salakos teniszpálya, tekepálya, és 10.000 néző befogadására alkalmas állóhely. Mindezt öt év alatt szeretnék létrehozni. A város a terveket nem támogatta.

1930

A MÁV továbbra sem adta fel a grandiózus terveket, további területeket akart vásárolni. Az SZSE, a SZAK és a Sabaria sem akart azonban részt venni a nagy városi sportstadion létrehozásában. A város még mindig nem döntött, adna-e el területet, vagy esetleg örök bérlet formáját választanák.

1931

Február 5-én a város négyszögölenkénti 15 pengőért adná el a területet, amennyiben azok sportcélokra kerülnek hasznosításra – a másik ajánlat szerint 15 évre, évi 800 pengőért adná bérbe Szombathely a területet. Ellenajánlatként az egyesület 100 pengőt adott volna évente – így a sem a bérlet, sem a vásárlás nem valósult meg.

1935

Mivel a tribün fából készült, ezért a polgármester a tűzesetek elkerülése érdekében megtiltja a dohányzást. (Ahogy arról egyébként Márai Sándor is írt: kissé felháborodottan, ugyanis ő Budapesten látogatott ki egy futballmérkőzésre, és a fatribün miatt nem engedték rágyújtani).

NB I: először 1936-ban, immáron 81 éve!

1936

A labdarúgócsapat felkerült az NB I-be, így a pálya területén lévő volt istálló elbontását kérte az egyesület a várostól, valamint azt, hogy a pálya északi részén lévő leendő nagykörút Rohonci út és Perint közötti szakaszát nyissák meg az autó- és motorkerékpár-közlekedésre, míg a déli oldal felől a gyalogos és kerékpáros forgalom legyen lebonyolítható. A város mindezt egy évvel később tudta végrehajtani. Az első mérkőzés azóta is rekord, hiszen 13 gól született. A Kispest 9:4-re győzött.

1938

Ismételten a városhoz fordul az egyesület, hogy vagy adja el, vagy adja bérbe a területet ahhoz, hogy új, fedett, 1200 ülőhelyes modern tribünt építhessen. A kérelmet az Országos Testnevelési Tanács is támogatta.

1939

Létrejött az építőigazgatóság, amely elkészítette a terveket és a költségvetést, amit június 17-én benyújtottak dr. Újváry Ede polgármesterhez, szeptember 12-én pedig már használati engedélyért folyamodott az egyesület.

Salak helyett fű

1940

Az MLSZ elrendeli, hogy a jövőben a Nemzeti Bajnokságban részt vevő labdarúgó csapatok csak füvesített pályán rendezhetik meg bajnoki mérkőzéseiket. A Haladás VSE így a városhoz fordult ismét a területi igényével, hiszen a pályát füvesíteni kell, azt a füvesítés alatt nem használhatják, utána kímélni kell – így szükséges egy edzőpálya is.

1941

A füvesítés elkezdődik, azonban a csapat kiesik az NB I-ből. Városi döntés születik, melynek értelmében május 1-től a sportpálya és a Rohonci út közt fekvő területrészt a város bérbe adja.

1942

Október 9-én a Haladás VSE kérelmére a város 10 db kanadai nyárfát utal ki díjmentesen, hogy azokkal a sportpálya északi oldalát befásíthassa.

1943

Január 11-én az egyesület ismét a városhoz fordul, hogy 2837 négyszögöl területet vásárolna a sporttelep szomszédságában – ezt a város 30 pengőért ajánlja fel.

1945

A pályát bombatalálat éri. Szovjet katonák felügyelete mellett a Haladás sportolói – elsősorban a labdarúgók – és a város társadalmi munkásai hozták helyre.

(folytatjuk! A Rohonci út történelmi áttekintéséhez ezúton is köszönjük a Berzsenyi Dániel Könyvtár segítőkészségét. Felhasznált irodalom: dr. Kövér István: A Haladás)

 
 
  • 6Cilike2017december06.06:06ÚjVálasz

    Lehet, hogy ezek kedvesebb emlékek? Teljesen politika mentesen, ami jó "brahi", ami összeköt, amitől egyek vagyunk!, Most mitől? a hodály sátortól, ? Persze a Fradi meccs kivétel! Reméljük màskor is megtelik!

     
  • 5shines2017december06.03:04ÚjVálasz

    A kommenteket jobban élveztem, mint a cikket! Köszönöm :)

     
  • 4vacimisi2017december05.20:57ÚjVálasz

    Salakoson "Krojf"levezetett egy egész meccset egyedül.....egymaga...senki más..:)

     
  • 3vacimisi2017december05.20:53ÚjVálasz

    Salakoson még én is fociztam..Misi bácsi tartotta edzéseket..:(

     
  • 2Tila2017december05.20:03ÚjVálasz

    ...és 2,- Ft volt a Haladás pártolói tagdíj a járműben (69 -70-ben)

     
  • 1salfai2017december05.19:50ÚjVálasz

    Salgótarján - tömött lelátók! Hol van az már? Ha jól emlékszem 7 forint volt egy diákjegy, 11,20 egy retúrjegy Vasvárról az majdnem egy 20-as. Nem volt kevés, mert voltak 2-3 forintos órabérek is.
    A tribünön felül volt egy korlát, ha elég korán kiértünk a meccsre akkor azon tudtunk ülni. A galambdúcról pedig Tóth Tihamér közvetített, amit felvettek egy magnóra és másnap lejátszották a járműjavítóban. Ez '57-'58 körül volt.

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!