Igen, nagyon örülök, hogy újra itt lehetek, remélem sok örömet
tudok okozni a Lombard FC Haladás szurkolóinak.
Szombathelyt némi iróniával a brazil
városként is emlegetik, mit gondol Ön erről?
Nagyon találó név ez, hiszen sok brazil játékos megfordult itt az
elmúlt években, többek között én is. A brazilok Magyarországon ezt a várost, ezt a
légkört szeretik leginkább. A probléma az, hogy kevesen maradtak hosszabb ideig. Ennek
az az oka, hogy nem mindegyikük kiemelkedő képességű játékos.
Ön milyennek tartja magát?
Jónak, különben minek hoztak volna ide? Hiszen most nem csak az első
osztályba való bennmaradás a cél, hanem lehetőségek szerint a hatodik hely
megszerzése.
Mit gondol arról, hogy a szombathelyi közönség
kissé már szkeptikussá vált brazil ügyben? Nem lesz nehéz az állandó bizonyítási
kényszer nyomása alatt futballozni? Hiszen öntől mindenki, a vezetőség, és a
szurkolók is azt várják, végre tényleg azt a színvonalat hozza el hozzánk, amit a
brazil futball világszerte jelképez.
Ezzel nem szeretek foglalkozni, nem láttam a többieket játszani. Viszont
jó volt Szombathelyen lenni. Az a szeretet, ami a város és a szurkolók
részéről körülvett minket, a mai napig felejthetetlen. Remélem, most is hasonlóban
lesz részem.
Ez most egy teljesen új időszak az életemben, csak a futballal akarok foglalkozni,
legalább olyan szinten, mint azt korábban, a Haladás színeiben már tettem.
Szombathely nem oly nagy város, hogy el lehessen
bújni a szurkolók elől. Szorosabb a kapcsolat a csapat és a köztük, és a kritika is
sokkal közvetlenebb, és erősebb a szurkolók részéről. Nem fél ettől?
A legfontosabbnak a pozitív gondolkodást tartom. A pályán csak
pozitív gondolkodású embereknek van hely. Természetesen a közönség reakciója sokat
számít, de a futball csapatjáték. A rossz szereplést nem lehet egyes játékosok
nyakába varrni.
Engem nem befolyásol a magasabb elvárás, és az hogy talán engem árgus szemmel
figyelnek. Sok komoly klubban futballoztam, hozzászoktam már a légkörhöz.
Brazíliában most lett vége a bajnokságnak. Milyen
érzés hirtelen más típusú edzéseken részt venni? Hogy vélekedik az itteni
edzésmódszerekről?
Brazíliában nagyon hosszú volt a bajnokság. Amikor korábban
idekerültem, nem volt idő a felkészülésre, és ráadásul fizikálisan nem voltam jó
állapotban.
Most folyamatosan játszottam odahaza, és alig két hetes pihenő után az elsők
között kezdtem meg a felkészülést új csapatommal. Ez óriási előny. Lesz időm
megismerni minden játékost, megtanulni az együtt játszást, a taktikát, és lesz
időm jó viszonyt kialakítani az edzőmmel is.
Külön öröm számomra, hogy az átigazolásommal nem volt semmiféle probléma, és
így csak ténylegesen a labdarúgással kell törődnöm. Biztos vagyok abban, hogy a
bajnokságot a lehető legjobb formámban tudom elkezdeni.
Mit gondol arról, hogy míg korábban idősebb
edzőkkel dolgozott együtt Szombathelyen, most Bozsik Péter személyében egy fiatal
vezetőedzője van a csapatnak?
Nem akarom bántani a korábbi edzőimet, de nehéz volt velük együtt
dolgozni, nem volt köztünk rendszeres kapcsolattartás, kommunikáció. Nem hallgatták
meg a véleményünket, javaslatainkat, és a konkrét feladatainkat sem határozták meg.
Csak mentek a saját fejük után, és közben egyre nőtt köztünk a távolság.
Emberileg is nagyon nehéz volt velük minden tekintetben.
Bozsik Péterről azt hallottam rendkívül jó szakember, aki szívesen kommunikál a
játékosaival a pályán, és a pályán kívül is.
Bozsik a kőkemény edzéseiről is ismert. Hogy
vélekedik a sok futó-, és edzőtermi edzésekről? Brazíliában is így készülnek
egy új szezonra?
Régebben nagyobbak voltak az eltérések az edzésmódszerek között, mára
ezek szinte teljesen eltűntek. A mai futball alapja a gyorsaság, a sok futás. Ez
mindenhol így van a világon. Számomra ezért ez nem meglepő, és nem is újdonság a
sok futás. Utána majd jönnek a taktikai elemek, a labdás gyakorlatok, és a játék.
De a legfontosabb, az alapkondíció megszerzése.
Manapság a futball világszerte nagy változásokon
megy keresztül. Egyre inkább előtérbe kerül a célfutball, ami csak az
eredményességre törekszik, szinte minden áron. A mérkőzéseken egyre több a kemény
szerelés, az ütközés, minden az erőfutball felé tolódik el. Hátrányba
szoríthatja ez a technikás játékosokat?
Ez egy óriási üzlet, ahol a szponzorok a pénzükért cserébe
eredményeket várnak, és követelnek, természetes a változás. Egy csapatban azonban
mindkét fajta játékosra szükség van, így teljes az összhang. Ugyanakkor a
technikás játékosok is képesek keményen, agresszívan futballozni, ha a
körülmények ezt kívánják.
Manapság már nálunk is modernebb szellemben képzik az ifjú labdarúgókat.
Hozzászoktatják őket a kemény játékhoz, a felgyorsult tempóhoz. De véleményem
szerint a technikás futball soha nem fog meghalni, mert a valódi futballt ez jelenti. A
nézők is ezt gondolják, a mai futball szupersztárok szinte csak a technikás
játékosok közül kerülnek ki.
Meddig marad Szombathelyen?
A szerződés két és fél évre szól, többet nem mondhatunk.
A régi ismerősei közül kivel tudott már
beszélni, kire emlékszik szívesen?
Az egész csapatra szívesen emlékszem, Tóthra, Kajra, de leginkább
Somfalvi játékára, akivel a pályán, és azon kívül is jól megértettük egymást.
Rendkívül technikás képzett labdarúgónak tartom, akivel élmény együtt játszani.
Vele biztosan hamar megtalálnánk a közös hangot, a ritmust.
Tehát valahogy úgy képzeli el a taktikát, hogy
Somfalvi osztogat, kiszolgálja labdákkal, Ön pedig rúgja a gólokat?
Igen pontosan így. (Nevetés)
Ön, mint brazil játékos minőséget képvisel. Sok
a fiatal az utánpótlás-, és a nagycsapat keretében is. Gondolt már arra, hogy ezek a
játékosok akár példaképnek is tekinthetik majd?
Otthon tizenegy évet a Flamenco-ban, az egyik legnépszerűbb brazil klubban
futballoztam. Hatalmas szurkolótábora van, és a legtöbb gyerek vágya, hogy egyszer
itt játszhasson.
Minden itt lejátszott nap kihívás volt a számomra, mert minden nap bizonyítani
kellett. Nagyon sokan voltunk, ádáz harc dúlt a csapatba kerülésért. Viszont akik
játszottak, azokra igen nagy tisztelettel tekintettek a szurkolók, és a fiatalok
egyaránt. Most úgy érzem, tartozom a Lombard FC Haladásnak, a szurkolóknak, és
fiatal labdarúgóknak annyival, hogy példát mutassak, és meghálálom a bizalmat,
amiért újra visszahívtak, és itt játszhatom.
Üzen valamit a szurkolóknak?
Ez egy nagyon nehéz idény lesz. Kérem a szurkolókat, borítsanak fátylat
az elmúlt hónapok torzsalkodásaira, és adják meg a bizalmat nekünk, játékosoknak.
Még ha néha majd nem is fog úgy menni a játék, ahogy akarjuk, akkor se pártoljanak
el a csapat mellől. Kérem, segítsenek azzal, hogy kijönnek a meccsre és szurkolnak
nekünk! Engem például nagyon motivál, ha sok ember van kinn a meccsen.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
