Szerencséje volt
Az ezüstérmes francia együttes kapitányát a döntőben kiállította a játékvezető, mert a 110. percben belefejelt Marco Materazzi mellkasába, ez viszont már nem befolyásolhatta a zsurnaliszta döntéshozókat, mivel még a döntő vége előtt leadták szavazataikat.
"VB köcsögválogatottja"
Az olasz védő, aki jó néhány megmozdulásával méltán pályázhat a "vb köcsögválogatottjának" középhátvéd pozíciójára, a hosszabbítás második félidejének közepén intézett pár keresetlen szót az élete utolsó hivatalos tétmérkőzését játszó francia csapatkapitányhoz (valószínűleg nem az aktuális tőzsdeindexről érdeklődött), aki válaszként talán úgy gondolhatta, hogy izzadságának törlésére az olasz védő meze a legmegfelelőbb ruhadarab.
Probléma csak abból adódott, hogy a talján védő ezt nem baráti közeledésnek vette, és mezét sem volt hajlandó levenni, inkább nagy ívben hanyatt dobta magát.
Taposás és lefejelés
A francia játékmester pályafutásában nem ez az első ilyen eset, hiszen 1998-ban egy már gyakorlatilag eldőlt és tétnélküli mérkőzésen (4-0-nál!) beletaposott egy szaudi játékosba, valamint még Juve-játékosként lefejelt egy hamburgit.
Azon a vb-n végül poraiból feltámadva és 3 meccses eltiltását letöltve, a döntőben két fejes góljával a világ tetejére vezette a francia válogatottat. Nagy kérdés, hogy erről a tornáról nem egy másik bólintása marad-e emlékezetes
A dolog további pikantériája, hogy a nemzet Zizou-ja néhány perccel korábban ismét egy fejessel vehette volna be az olasz kaput, ezzel alighanem eldöntve a mérkőzést is, viszont ezt a bólintást Buffon kikapta a léc alól.
Titokban bagózott
Mindettől még klasszis!
A pályán persze mindez nem látszik. Minden mozdulatából sugárzik, hogy nem egy hétköznapi zseniről van szó. Technikája tulajdonképpen tökéletes. A labdával akármit meg tud csinálni, pont másfélszer gyorsabban, mint az éppen pályán lévő második legjobb.
Abszolút kétlábas: nagyon pontosan és baromi erősen lő jobbal, ballal egyaránt. Labdáinak szeme van, tényleg élmény nézni, ahogy osztogat. De ami talán a leginkább kiemeli a többi világsztár közül, az az, hogy a legfontosabb meccseket tudja eldönteni. Akár egyedül is.
Most azonban, szenzációs pimaszsággal és vakmerőséggel belőtt büntetője ellenére ez nem sikerült neki, és talán ez is szerepet játszott megmagyarázhatatlan viselkedésében.
Svájc és Dél-Korea ellen gyakorlatilag a pályán sem volt, és a csapat játéka valóságos kínszenvedés volt (nézni is..). Aztán ahogy a karmester egyre jobb formába lendült, úgy kezdett a csapat is egyre jobb teljesítményt nyújtani. A Brazília elleni negyeddöntőben mutatott játékot tényleg csak az "emberfeletti" és az ehhez hasonló, elkoptatott jelzőkkel lehet leírni, hogy aztán az elődöntőben Portugália kiverésével (ki más is szerezhette volna a gólt?) és a döntőbe jutással megteremtődjön az esély arra, hogy megkoronázza az elmúlt tíz év legjobb játékosa kivételes pályafutását.
Kevesen hitték volna, hogy ő maga lesz az, aki ledönti saját szobrát
N & J
