Nincs megállás – A Kupában is remekel a Haladás

ESK Ménfőcsanak – Szombathelyi Haladás 1 : 5 (1 : 3)

Ménfőcsanak, 200 néző. Vezette: Kovács G.

Haladás: Grőber – Baráth , Subicz , Balassa (Kovács Zs. a 46.), Guzmics – Imre 5, Nagy G. , Rajos , Sipos N. (Dallos a 62.) – Schimmer , Andorka (Gyurácz a 46).

6. perc: Bal oldali beadás után Tóth Zoltán 12 méterről kapásból a bal felső sarokba lőtt, 1:0.
8. perc: Imre húzott el a jobb szélen, magasan a hosszú sarok felé ívelt, ahol Rajos érkezett, és a bal felsőbe bólintott, 1:1.
11. perc: Andorka két csel után 17 méterről a kapu jobb felső sarkába bombázott, 2:1.
39. perc: Nagy G. a bal oldalon játszott össze Andorkával, jól adott középre, ahol Schimmer jött menetrendszerűen, és a rövid sarokba csúsztatott, 1:3.
72. perc: Nagy G. hozta fel jól a labdát a hazaiak térfelének közepén, jó ütembe kitette azt Schimmernek, aki 6 méterről a rövid sarokba passzolt, 1:4.
82. perc: Rajos egyéni alakítás után 6 méterről lőtt a rövid felsőbe, 1:5.

A Győr melletti Ménfőcsanakon játszott Magyar Kupa-találkozót a Szombathelyi Haladás. A cél a legjobb 64 közé jutás volt. Egy találkozó döntött a 3. fordulóba kerülésről. Döntetlen esetén az alacsonyabb osztályú együttes jut tovább, hosszabbítás csak azonos osztályú csapatok esetében van. A szisztéma lényege, hogy a csapatokat területi alapon csoportokba osztották, így a gárdáknak nem kell sokat utazniuk a második fordulóban.

Ugyanakkor arra is ügyeltek a csoportok elkészítésekor, hogy lehetőleg az egy megyén belül szereplő együttesek ne kerüljenek egymással szembe. A pályaválasztói jog az alacsonyabb osztályban szereplő klubokat illeti. A hazaiak már az első körben is érdekeltek voltak, amikor is idegenben győztek, méghozzá 3 : 2-re a Vértesi Erőmű otthonában.

A Haladás már a mérkőzés elején magához ragadta az irányítást, ám a sors mégis úgy akarta, hogy ezen a találkozón a hazaiak rúgják az első gólt. Tipikus „talált gól”-ról volt szó, ami nem szegte a zöld-fehérek kedvét, és 5 perc alatt máris a Hali állt továbbjutásra. A két osztálynyi különbség szembetűnő volt. A sokadik elkésett hazai becsúszás után meglepődve hallotta a 25 fős Hali-tábor a menfőcsanaki „csékᔠmondandóját a kissé ideges szombathelyi játékosokhoz: „Jól van, hát ennyivel gyorsabbak vagytok!”

A továbbjutás természetesen már az első félidőben eldőlt: hiába rúgtak gólt a hazaiak, Grőbernek egyáltalán nem volt védeni valója , a Haladás pedig tetszés szerint vezette a támadásait. A második félidőre beállt Gyurácz és Kovács Zsolt (majd később Dallos) – azaz újabb 21 éven aluliakat próbált ki tétmeccsen Artner Tamás. A keret tagja volt, de nem jutott (most sem) játéklehetőséghez Borsi Gergő: így a bemelegítés után a pálya melletti lábteniszplaccon bizonyított: Kaj Andrással párban verhetetlennek bizonyultak! A képzeletbeli dobogóra még a Sipos Gábor-Hegyi László páros állhatott fel. A második félidő legnagyobb izgalmát a hazaiak kapusának sérülése okozta, derültséget pedig az, hogy ekkor vehettük észre: az ellenfél gyúrója egy hölgy! A sérülés kezelésekor – úgy tűnt – nem kellett mesterséges lélegeztetést alkalmaznia…

Az NB II Nyugati-csoportjának csapatai közül nem jutott tovább a harmadik fordulóba a megyei rivális Celldömölk, valamint a Mosonmagyaróvár, a BKV Előre és a Balatonlelle. (A Budaörs már a legjobb 128 közé sem jutott be.)