Továbbra is hat pont az előny

A Szombathelyi Haladás először nem nyert idén tétmeccsen – mivel a legfőbb rivális, a Lombard is csak ikszelt – nem nőtt a két együttes közötti különbség: kicsit jobb játék, kicsivel korrektebb bíráskodás, és 8 pont lehetett volna a fór 20 kör után…

Tempós meccskezdet
A Haladás nem sokat teketóriázott: szurkolóitól bíztatva azonnal nekiugrott a hazaiaknak. Előbb Nagy Gábor került helyzetbe, majd Rajos Gábor kapott remek labdát Simon Attilától, de az égbe lőtt, mert egy bucka megtréfálta… A kapusokat nem irigyelhette senki: fű egy szál sem volt az ötösön belül, betonná keményedett már a talaj. Bő negyedóra telt el, mikor meglett a vezetés: Schimmer Szabolcs megszerezte szezonbeli első gólját, ám ez még egy jubileumot jelentett a Szombathelyi Haladásnál. A jobb oldali hátvéd szerezte a Haladás ötvenedik találatát az NB II Nyugati-csoportjának 2007/2008-as szezonjában. Tavaly, a 23. fordulóig kellett várni erre – most három fordulóval előbb sikerült ezt elérni – sajnos azonban több – játékvezető által megadott – találatot nem ért el a Haladás.

Idegborzolás felsőfokon: Berger József és társai előadásában
Alig telt el néhány perc a második félidőből: „Dr.” Andorka mesteri passzt varázsolt Nagy Gáborhoz, aki eltolta a labdát az utolsó emberként védekező Matus mellett, ám a bekk felvágta! Még mérlegelni sem szabadott volna! A játékvezető azonban csak sárga kártyát mutatott fel Dr. Matusnak… Persze, tűnhet úgy, hogy a „Fanyalgásunk”-rovat költözött most ide, ám nem lehet függetleníteni magunkat az eseményektől. Berger József, és hű társa, Forgács Attila partjelző nem először tesznek keresztbe a Haladásnak. Ez a páros volt tagja annak a bírótriónak, akik a pécsi mérkőzést is fújták – és ott sem azzal volt gond, hogy a sasszemű Forgács meglátta Guzmics könyöklését, és kiállíttatta a védőt, hanem azzal, hogy fordított esetben vagy semmi, vagy sárga lap járt a pécsieknek. Ezúttal Tóth Norbertet sárgázta be a bíró, és Csertői Aurél teljesen jogosan háborodott fel a többi ítéletein: főleg a második, teljesen szabályos körülmények között esett, meg nem adott gól miatt. Forgács Attila állandóan emelgette a zászlaját, még akkor is, amikor barcsi (!) rúgta a labdát szombathelyihez. Volt bőr a képükön kinevetni a Haladás-táborra: a lelkiismeretük azonban sosem lehet tiszta! A heti kiküldetési rendelvényen Paksra irányította a Játékvezetői Bizottság ezt a csodálatos párost – persze talán közben beérkezik a játékvezetői ellenőr jelentése, melyben szerepelnek a mérkőzést befolyásoló tévedések. A legnagyobb baj az, hogy egy cseppet sem vagyunk előbbre azzal, hogy Bergert eltiltják. Tavaly, a hazai Siófok elleni mérkőzésen Bede Ferenc ítéleteivel borzolta a szombathelyiek idegeit (azóta nem is vezetett Haladás-mérkőzésen), idén eddig ezzel nem volt komolyabb probléma, talán csak az elmúlt két hétben. Amellett, hogy óriási bosszúságot okoznak a csapatnak, a vezetőségnek és a szurkolóknak: nem gondolnak abba bele, hogy micsoda anyagi veszteség is a számlájukra írható! Pénzt vette ki a játékosok zsebéből, és a csapatra interneten fogadók zsebéből is (ők is sokan voltak, hiszen a csütörtöki 1,80-as Hali-győzelmi oddsról szombatra már 1,50 maradt csak) – vagy, ha utóbbi szóba jött, lehet, hogy ez lehetett a döntő?

A XX. forduló statisztikája
Két hazai győzelem (Dunaújváros – Gyirmót 3 – 1, Soroksár - Kaposvölgye 3 – 2) mellett két idegenbeli siker született (Ajka – Felcsút 1 – 3, MTE 1904 – Pécs 0 – 2). Négy találkozón lett döntetlen a végeredmény: háromszor 1 – 1 (Integrál-DAC – Lombard, Barcs – Haladás, Komló – Budaörs), és egyszer 2 – 2 (Kozármisleny – ESMTK). Közepes volt a góltermés: a 25 találat mérkőzésenkénti 3,13-as átlagnak felel meg. 4950 néző látogatott ki a 8 derbire (619 fős átlagnézőszám): a legtöbben Győrben voltak, az Integrál-DAC – Pápa mérkőzésen. Ott voltak az ETO drukkerei is, de nem volt kibe belekötniük… Már csak három csapat veretlen tavasszal: a Kaposvölgyének Soroksáron szakadt meg a jó sorozata. Az öt tavaszi meccsből három csapat tudott kétjegyű pontszámot szerezni: tízet a Felcsút, tizenegyet a Pécs, tizenhármat a Haladás. Tizenöt gólnál tartanak Nagy Gáborék, 11-nél a Pécs és a Gyirmót.

Fanyalgásunk
Az első húsz percben tényleg nem volt gond: mentünk előre, tettük a labdát, igyekeztük a talaj – finoman fogalmazva: - egyenetlenségét kiküszöbölni. Ezek után valóban visszavettünk egy kicsit a tempóból, de a 44. perc szépségdíjas támadást hozott: Simon Attila csele élményszámba ment, „Dr.” Andorka Péter fejese pedig centikkel kerülte el a felső sarkot. A második félidő elején is nekiesett a csapat a hazaiaknak: az elmaradt kiállítás mellett is voltak lehetőségeink, de az utolsó passzokba hiba csúszott. Hasonlóan az Ajka elleni bekapott gólhoz – most is a védelem dekoncentráltsága vezetett a találathoz! Ilyen szintű védőkkel nem szabadna ennyit hibázni! Mindenki hátul volt, bárki felszabadíthatott volna, de senkinek sem sikerült. Talán a futball-törvény bosszúja volt ez a bekapott gól, ez a Barcson hagyott két pont. Elől hibázhatunk, mert lesz még lehetőségünk (ahogy rúgtunk is gólt, csak…), de hátul most már tényleg nem szabad többet!