Egy hali drukker Angliában
Nincs olyan vele készült beszélgetés, amibe ne említené meg nevelőegyesületének, a Haladásnak a nevét. Mondhatjuk, hogy ő a zöld-fehérek legnagyobb reklámhordozója. Király Gábor, a Burnley kapusa a fiatalok iránt mutatott türelemnek tulajdonítja a Haladás sikerét.
Beért az elmúlt négy év munkája – mondja honlapunknak. Nehéz időszak volt, főleg azért, mert kétszer kellett feljutni az első osztályba, hiszen már tavaly is a pályán elért eredmények alapján a Haladás lett volna a bajnok. Tudom, akkor is volt egy ünnepség az utolsó fordulót követően, és a szurkolók aranyérmet adtak a játékosoknak. De ez a mostani más lesz. Remélem, nem kiabálok el semmit, ez a Haladás elég erős ahhoz, hogy itt a végjátékban már ne hibázzon.
Négy évet kellett rá várni, hogy ismét első osztályú csapata lehessen Szombathelynek.
Négy év valóban sok idő. Lépcsőzetesen és tudatosan építkezett a klub. Ecsetelgethetném és fejtegethetném, hogy minek is köszönhető, hogy a csapat a feljutás küszöbén van. A kulcsmomentum azonban szerintem az, hogy az induláskor verbuválódó fiatal csapat gerince együtt maradt. Volt türelem kivárni, amíg ezek a játékosok elérnek arra szintre, hogy feljussanak az élvonalba. Persze az is igaz, hogy az utolsó fél évre olyan erősítéseket hajtott végre a klub, amik bebiztosították a feljutást. Kuttor Attila és Tóth Norbert minőségi igazolást jelentett, személyükbe olyan focisták érkeztek Szombathelyre, akik meggyőződésem, hogy sokat segítettek.
Hétvégén a Soroksár jön Szombathelyre. A Haladásnak a hátralévő három meccséből elég egyet megnyernie és akkor feljut.
Várom már a mérkőzést. Ezt a találkozót – akárcsak az összes többit – a Nyugat Rádióban fogom hallgatni, este hétkor ott fogok ülni a számítógép előtt, a Budaörs elleni győzelmet is ott követtem nyomon. Annak különösen örültem, hogy Rózsa Daninak jól ment a védés.
Nekem az életem a Haladás. Az utóbbi időben már azt is megfigyeltem magamon, hogy ahogy kinyitom reggel a szemem, nyomom be a számítógépet, hogy feljöjjek a Haladás honlapjára. Remélem vasárnap reggel hatalmas „Bajnokcsapat” felirat fogad.
Halmosi kimegy drukkolni
Halmosi Pétert a szurkolók a Plymuth legjobb játékosának választották. A középpályás Szombathelyen piheni ki a szezon fáradalmait, és a helyszínen drukkol majd.
Valószínűleg kimegyek a szombati meccsre. Régen láttam élőben a Halit. Remélem, hogy a hétvégén bajnokavatás lesz és akkor egy jó élménnyel térek vissza Angliába. Ennek a csapatnak vissza kell kerülnie az NB I-be, mert a szombathelyi embereknek szükségük van az első osztályú focira. Sosem értettem, hogy Szombathelyen miért nem tud olyan közeg kialakulni, mint Debrecenben.
Amikor aztán meghallottam, hogy Illés Béláék beszállnak a Haladásba, nagyon megörültem. Felcsillant ugyanis a remény, hogy egyszer a srácok is átélhetik azt, amit én már átéltem Debrecenben.
Nem középszerűen
Tartja egyébként valakivel a kapcsolatot a csapatból?
Rendszeresen nem, de Andorka Peti éppen a múltkor hívott fel. Jót beszélgettünk, vele ugyanis még Debrecenbe együtt játszottunk. Angliában is naprakész vagyok a Haladással.
Mit gondol, mire lehet képes ez a csapat az NB I-ben?
Szerintem ez a gárda stabil középcsapat lenne. Viszont én annak örülnék, ha nem csak középszerű, hanem, amiről az előbb is beszéltem, egy „Debrecen szintű” csapat lenne a Hali. Ehhez viszont mindenféleképpen meg kell erősíteni a csapatot.
