Kevés szurkoló előtt, tikkasztó melegben kezdték a csapatok a találkozót. Az tisztán látszott, hogy az Elfsborg nem ront nekünk, mint tette egy héttel ezelőtt. Nagyobb területünk és talán több időnk is volt egy-két csel, passz pontos kivitelezésére.
Meglehetősen unalmasra sikeredett az első félidő. Voltak szép megmozdulások mindkét oldalon, de a kapuk nem forogtak veszélyben. Az viszont biztató volt, hogy a Haladás mezőnyben méltó ellenfele volt a jó erőkből álló sárga-feketéknek.
Csak sajnálni lehetett, hogy a beadásaink, utolsó passzaink nem sikerültek, így nem tudtunk vezetést szerezni.
A második félidőre sem változott jelentősen a játék képe. Helyzetek itt és ott is adódtak. A kapusoknak mégsem kellet igazán játékba avatkozni. Az idő előre haladtával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem marad esély a továbbjutásra, hiszen nem tudtunk gólt rúgni.
A végeredmény 0-0 lett. Az eredmény igazságosnak mondható.
A Szombathelyi Haladás legközelebb jövő héten vasárnap lép pályára Tétmérkőzésen, a Kaposvár otthonában. Hétfőn azonban újabb nemzetközi meccs vár a Csertői-legénységre, az Arsenal ellen.
Európától tehát egyelőre még csak tétmérkőzésen búcsúzunk.
Mestermérleg:
Csertői Aurél: Teljesen új csapatot kell építenem, ez nem egy leányálom. Volt egy jól működő NB1-es csapatunk, most pedig van egy rosszul működő NB2-es. Be kell építenünk a fiataljainkat. Sok munka vár ránk. Fel kell kötnünk a gatyánkat, hogy egy meghatározó, középcsapat legyünk a legjobbak között. Gratulálok az ellenfélnek a továbbjutáshoz.
Magnus Haglund: Nagyon boldog vagyok, hiszen a célunkat elértük, továbbjutottunk. Bár ellenfelünk jobban játszott, mint Borasban, a kezdetektől mi irányítottuk a mérkőzést, a Haladásnak igazából nem volt komoly helyzete. Fontos volt, hogy azok, akik most nem jutottak lehetőséghez, kellőképpen rápihenhettek a hétvégi, fontos bajnokira.
