Kezdjük úgy a mai tudósítást, ahogy azok az amerikai filmek is kezdődnek, amikben már a film elején elárulják, hogy mi lesz a vége, mi pedig végig izgulhatjuk, hogy miként alakulnak a dolgok.
A Haladás – Diósgyőr mérkőzés után Oross Márton nyilatkozott a netes Hali TV-nek. Valami olyasmit mondott, hogy egy percig sem idegeskedett, hiszen Irhás Ignác ma azzal állított be az öltözőbe, hogy nem kell izgulni, édesanyja megjósolta, hogy három pontot szerez a Haladás. Később mindezt Irhás is megerősítette, igaz nevetve hozzátette, a jóslatok nem mindig jönnek be édesanyjának sem.
– Ma sikerült – mondta nevetve, és nem tiltakozott az az állítás ellen sem, hogy ezekben a pillanatokban sok boldog ember van a Rohonci úton, de közülük ő a legboldogabb.
És akkor most nézzük, mi történt a mérkőzésen.
Az első félidő elején egyik csapat sem tudott helyzeteket kialakítani, a Haladás elért ugyan a Diósgyőr kapuja elé, de az agresszíven és fegyelmezetten védekező Aczél-csapat nem adta könnyen magát. Többet birtokoltuk a labdát, Rózsa Dánielnek pedig semmi dolga nem akadt. Pont, mint a Micimackónak. Ez mindent elárul a játék képéről. A vezetést a félidő derekán szereztük meg, Oross Márton volt eredményes. A találat meghozta az önbizalmat, akadtak helyzeteink, amik azonban kimaradtak, így akárcsak a Kecskemét ellen, nem sikerült 45 perc alatt eldönteni a találkozót.
A második játékrész elején a fejünket fogtuk, hogy ez a találkozó mindenben hasonlítani fog a múlt hetihez, amikor ismét szabadrúgásból kaptunk elkerülhető gólt. Az sem vigasztalta a szurkolókat, hogy előtte két hatalmas helyzetet elrontottunk. A bekapott gól után taktika helyett a szív vette át az irányítást, ahogy Róth Antal fogalmazott a sajtótájékoztatón, eszetlenül támadott a Haladás. A nagy akarást siker koronázta, Irhás Ignác az utolsó pillanatokban betalált, élete első NB I-es gólja három pontot ért a Haladásnak. Ezt követően hatalmas buli kezdődött. Irhás ünnepelt, a publikum tapsolt, a játékosok pedig egymást ölelgették.
A szív diadala reméljük, azt jelenti, hogy az utolsó helyről előbbre lépő Hali megindult felfelé. És hogy mi történt ezután? Azt most kivételesen a cikk elején olvashatták…
Játékosról játékosra
Rózsa Dániel nincs mit szépíteni egy helyzetből egy gólt kapott. Schimmer Szabolcs igyekezett, nem játszott rosszul. Guzmics Richárd védőfeladatát jól ellátta, viszont előre játékában több hiba is csúszott. Kuttor Attila remekül játszott, több nagy mentése is volt, ráadásul a kapura is veszélyt jelentett. Tóth Péter sérüléséig nagy kedvvel focizott. Molnár Balázs ismét megbízhatóan, a csapat vezéregyéniségéhez méltóan futballozott. Rajos Gábor észrevétlen volt, de bátran vállalta fel a párharcokat, amiket többnyire meg is nyert. Lattenstein Norbert kár, hogy hamar elfáradt, hiszen az első félidőben jól játszott. Oross Márton mai játékával talán már a kritikusait is meggyőzte arról, hogy kész rengeteget tenni a Haladásért. Nagy Gábor a második félidőben régi önmagát idézte. Mindenkit meglepett, hogy Róth Antal lecserélte. Simon Attilának nem volt könnyű dolga, sokszor négyen is ügyeltek arra, hogy ne tudjon labdába érni. A cserék közül Csontos Zoltán nem a posztján játszott, de jól megoldotta feladatát. Irhás Ignácnak nagyon gratulálunk, és pusziltatjuk az édesanyját. Skriba Máté növelte NB I-es mérkőzéseinek számát.
