Már abból sejteni lehetett, hogy nem vár könnyű feladat a Csertői-legénységre, hogy a Győrszemere együttesében olyan játékosok kaptak lehetőséget, mint Germán, Jäkl, vagy éppen a játékosként és edzőként is funkcionáló Makkos.
Csertői Aurél meglehetősen vegyes csapatot küldött pályára, többen betegség, vagy éppen sérülés miatt hiányoztak, de voltak olyanok is, akikre a pénteki, Videoton elleni mérkőzésen várhat komoly feladat.
Az elején úgy tűnt, hogy minden a papírforma szerint alakul, a Haladás uralta a játékot, és noha egy-két könnyelműsködés bosszantó volt, ekkor még egyetlen zöld-fehér szimpatizáns sem hitte volna, hogy izgalmas lesz a vége. Ráadásul Simon Attila gólja tovább nyugtatta a csapatot, annak ellenére, hogy a félidő derekán már egyre többször jutottak el a hazaiak Rózsa kapujához. Az első játékrészben több gól nem született, 1-0-s vezetésünkkel vonulhattunk pihenőre.
A második félidőben aztán jött a hidegzuhany, egy mintaszerű akció után Sági kiegyenlített. A gól után érthetően magasabb sebességre próbált kapcsolni a Haladás, de az igazi változás csak akkor jött el, amikor előbb Kovács, majd Rácz pályára lépett. A két fiatal színt vitt a csapat játékába, nagy kedvvel és lendülettel játszottak. Ráadásul Rácz a győztes gólunkat is megszerezte.
A harmadik fordulóból való továbbjutásunk tehát meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett, és csak remélni tudjuk, hogy igaza volt Csertői Aurélnak a mérkőzés után, amikor azt mondta, hogy a Haladás annyit adott ki magából, amennyi kellett a továbbjutáshoz, és nem megszenvedett a sikerért.
