Felfokozott érdeklődés és persze kincstári optimizmus jellemezte a mérkőzés előtti órát a Rohonci úti stadionban. Aczél Zoltán sajtóban, ankéton való bemutatkozása kétségtelenül lehengerlőre és hatásosra sikeredett.
A szurkolók pedig maradéktalanul bíztak benne, hogy a tréner lendülete átragad a játékosokra is, erről árulkodott – mármint az optimizmusról –, hogy a kispad felé tartó trénert taps fogadta a tribünről.
Aczél Zoltán is szolgált egy kis meglepetéssel, hiszen Irhás Ignác helyett Simon Ádámot, Lengyel Dániel helyett pedig Korolovszky Gábort tette a kezdőcsapatba.
Gyorsan megállapíthattuk azt is, hogy némileg változott a hadrend, gyökeresen a hozzáállás. A Haladás játékosai nem ismertek elveszett labdát, bátrabban játszottunk előre és mellette megmaradt a stabilitásunk is hátul. A Korolovszky – Guzmics tengely biztosan állta a helyét.
Gólt azonban nem sikerült lőni, rossz döntéseket hoztunk az utolsó pillanatokban, így hiába volt több ígéretes támadásunk, nem tudtuk bevenni a jól védő Molnár kapuját.
Fél óra után aztán gólra vált a fölényünk. Egy jogosan megítélt büntetőből Kenesei volt eredményes.
Jó kis mérkőzés volt, ha nem is magas színvonalon, de sok helyzettel és Haladás fölénnyel.
A második játékrészre aztán úgy tűnt, a Siófok teljesen lemondott a gólszerzésről, mi pedig elveszett labdát nem ismerve „rakkoltunk” az első szezonbeli sikerért.
Kecskés kiállítása után pedig úgy játszottunk, ahogy régen. A vezetés ellenére letámadtunk, hátul passzolgatás helyett bátran mentünk előre. A bátor játéknak, a jó felfogásnak meglett az eredménye.
Sok-sok kimaradt helyzet után előbb Tóth Péter, majd Nagy Gábor talált be. Utóbbinak olyannyira megjött a góllövő kedve, hogy az i-re azt a bizonyos pontot is ő tette fel a játékrész hajrájában.
A Szombathelyi Haladás négy gólos győzelme teljesen megérdemelt, mondhatjuk azt is, a bátor játék eredménye. A csapat ezen a délutánon egy percig sem feledkezett meg arról, hogy akik a lelátón vannak, szórakozni jöttek.
Játékosról játékosra
Rózsa Dánielnek nem volt sok dolga. Schimmer Szabolcs jól focizott, nehéz helyzeteket oldott meg. Bátran odatette magát. A Korolovszky Gábor – Guzmics Richárd páros hiba nélkül teljesített ezen a délutánon. Tóth Péter szép és fontos gólt lőtt. Nagy Gábor két gólja önmagáért beszélt. Molnár Balázs igyekezett, de nagyon sok labdát eladott. Cseréje, Irhás Ignác nagy kedvel, és valamivel kevesebb eredménnyel focizott. Sipos Norbert végig zakatolta a kilencven percet. Oross Mártonnak akadtak hibái, de lecserélésénél a szurkolók reakcióját mindenképpen túlzónak tartjuk, különösen Fodrek produkcióját látva. Kenesei Krisztiánról pedig az jut eszünkbe: nincs itt semmi gond. Rajos Gábor egy kicsit ismét belekóstolhatott a játék hangulatába.
