Pontatlanság miatt nem lett pont belőle

Mintha az isteni Maradona szelleme kísértett volna a Haladás szombati játékán, az eredmény azonban elmaradt.

Gyirmót - Szombathelyi Haladás 1-0
Gyirmót, 390 néző
Szombathelyi Haladás: Rózsa 6 - Guzmics 5, Balassa 7, Subicz 5, Baráth 5 - Tebeli 5 (Sallér)- Imre 4, Rajos 4, Nagy G. 4( Beke 5)- Schimmer 5 (Jagodits 5), - Manganelli 3

Süti
Az egyik labdarúgást nem kedvelő barátom egész héten azzal tréfálkozott, hogy ha nem a labdarúgással összefüggésben említem meg a Győr melletti település nevét, akkor ő bizony azt hiszi, hogy egy sütemény a Gyirmót. Nos, nem. Gyirmót egy kis "nemistudomicsoda" a régióközpont mellett. Ráadásul ez időtájt focicsapata is jobb van mint nekünk. Na, ez a szomorú. Méghogy sütemény...

A hadrend
Kár érte. Kár, hogy nem próbáltuk megnyerni ezt a találkozót. Nagy valószínűséggel akkor most három pontunk lenne. Mert valljuk be őszintén, azért ez a Gyirmót nem egy világverő csapat, de még nem is egy Felcsút vagy egy Paks. Artner Tamás a mérkőzés után is azt állította, hogy nem az egy pontért érkeztek Gyirmótra. Akkor valami más lehetett. Egy biztos, ha meglódultunk előre, akkor is max' csak három fehér mezes futott az ellenfél kapujára. Bár lehet, ez az új hadrend. A középpályások és a védők valahogy nem akartak előre futni. És senki nem szólt nekik, hogy "Előre b....", vagy  "Menjetek cuncikáim" vagy bármit. Mert annak ellenére, hogy nekem nincs UEFA C-m sem, azt tisztán láttam, hogy a csapat nagy hányada nem kísérte a támadásokat, mintha egy pontért jöttünk volna. Mondom: mintha. Mert Artner ezt cáfolja. Nagy közhely, de igaz, ha egy csapat sokszor eleve feladja a támadás lehetőségét, a nyolcvanadik percben kap egy gólt. Mi is kaptunk.

A megújulásról
Dicséretes. Igazán elismerésre méltó, hogy Artner Tamás a Dunaújváros ellen bemutatott új magyar sportág után változtatni próbált. Nem törődött bele, hogy ahogy ő mondta, kiröhögtetik magukat Managnelliék, és ezáltal őt is a labdarúgás analfabétájává alacsonyítják. Kár, hogy nem sikerült. Az igazi megújuláshoz bátorság kell, anélkül nem megy. Balassa jött rá erre a hetvenedik perc környékén, amikor olyan dolgokat ordított bele a gyirmóti délutánba, hogy az ember ezekről azt hitte volna, hogy magától érthető. Mert az is igaz, hogy ezzel a szombati játékkal nagy valószínűséggel legyőzzük a BKV Előrét, a Dunaújvárost és a Hévízt is. Olcsó vigasz. Persze most kíváncsi vagyok, hogy folytatódik-e az egy héttel ezelőtt megjelölt új, meggyőződésem szerint jó irány, mely szerint ha valaki nem tesz meg mindent a Haliért, az a kispadon találja magát, helyén pedig legrosszabb esetben egy lelkes ifista játszik. Mert az azért mégsem járja, hogy valaki hetek óta David Merlinit játszik, és kilencven percig rejtőzködik a labda elől. Legalább egy szögletet beadhatna. Teheti mindezt következmény nélkül. Szóval jöjjön a változás, a változtatáshoz igaz, bátorság kell. Mint már mondottam.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu