Igen. Azt hiszem, sikerült gyorsan túllépni azon a mérkőzésen. Bosszantó volt a vereség. Igaz, hogy akadozott a játékunk, de ha a szerencse picit mellénk áll, pontot szerezhettünk volna Gyirmóton. Tudtuk, hogy jó a csapat, tudtuk, hogy sok nagy skalpot begyűjtöttek már, és a táblázaton is előkelő helyet foglalnak el. Mindez tekintélyt parancsoló volt.
Aztán következett a ZTE. Van valami jelentősége egy edzőmérkőzésen elért győzelemnek?
Természetesen. Noha messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de önbizalom növelőnek egészen biztosan jól jön egy elsőosztályú gárda legyőzése. Természetesen a győzelmet követően nem hittük azt, hogy máris fel tudnánk venni a versenyt az NBI mezőnyével, de az is biztos, hogy kellő alaphangot adott a Balatonlelle elleni bajnoki előtt.
Itt már körvonalazódni látszott, hogy az új hadrend csodákra lehet képes.
Ha csodákra nem is, de én is úgy látom, hogy jól sült el ez a hadrendváltoztatás. Stabilabb lett a védekezésünk, és a támadójátékunk is hatékonyabb.
Mi történt a Balatonlelle elleni mérkőzés előtt? Mintha egy új csapat futott volna ki a gyepre.
Az első perctől éreztük, hogy van keresnivalónk. Valahogy minden sikerült. Jók voltak a passzok, vitt a lábunk előre. Sok helyzetet kihagytunk, de a pályán megmondom őszintén egy percig sem voltam ideges. Nem volt rá okom. Tudtam, hogy idő kérdése csak, és bevesszük az ellenfél kapuját. Nagy igazságtalanság lett volna, ha ezt az összecsapást nem tudjuk megnyerni.
Babatinak és Balassának végül sikerült. Nagy Gábor azonban csak egy hatalmas kapufáig jutott...
Azt hittem pedig, hogy bemegy. Amikor elhagyta a labda a lábamat, tudtam, jól eltaláltam a lövést. Nagyon sajnálom, hogy nem ment be. Jó lenne már egy gólt rúgni. Mondjuk a Celldömölknek. Tudom, hogy sok szurkoló jön el a találkozóra. Mindent el fogunk követni, hogy megnyerjük a találkozót.
Az már csak hab lenne a tortán, ha mondjuk az én találatommal győzzük le a megye másik csapatát.
