Óvás óvás hátán
Több évtized alatt nem fordult elő ennyi óvás, fegyelmi határozat, mint az NB II
Nyugati-csoportjának eddigi röpke három hónapja alatt. Nos, a 2006/2007-es másodosztályú
bajnokságra a Magyar Labdarúgó Szövetség meghatározott egy célt, méghozzá azt,
hogy az utánpótlást segítendő, a fiatal labdarúgók mindenhogyan lehetőséget
kapjanak a magyar, profinak nevezett futball második vonalában. Vagyis legalább ketten
mindig pályán legyenek! A cél nemes volt, hiszen az NB II-t nem a kiöregedett első
osztályú futballisták gyűjtőhelyének, vagy a külföldiek részére találták ki,
hanem a magyar élvonal közvetlen utánpótlásának, bázisának. Azt gondolták a szabályírók,
hogy egyszerűen, röviden meghatározzák, mi is a csapatok feladata: a Versenykiírás
14. pontja szerint 2 fő, 1985. január 1. után született magyar állampolgárságú
labdarúgónak végig a pályán kell lennie, kivéve ha kiállították.
Nem hangzik bonyolultan
Mégis belekötnek. A Haladás ellen hozott ítéleteknek magához a mondathoz nincsen közük,
mégis egy fiatal, 1987-es születésű labdarúgó, Dallos Gábor szerződtetésének a körülményei
vezettek ahhoz, hogy a Soroksár megóvja a Haladás elleni derbit, illetve, hogy még
ezen kívül, hivatalból 8 pontot levonjanak a szombathelyiektől.
Gyirmóton más a helyzet. Még több az ellentmondás. A 4. fordulóban rendezték a Felcsút-Gyirmót mérkőzést, ahol egy férfias, remek találkozón 2 : 1-re nyertek a vendégek. Másnap azonban már óvtak is a felcsútiak, mert ők úgy gondolták, hogy a fent említett szabályt nem tartotta be a gyirmóti gárda. Ugyanis a kapusuk, Sánta András nem magyar állampolgárként van megjelölve, így hiába voltak ketten U-22-esek a vendégeknél, nem feleltek meg a másik kritériumnak. Az MLSZ-ben pontosan egy hónapig rágták a csontot, majd elutasították az óvást a felcsútiak fellebbeztek, ám úgy jártak, mint a Haladás: maradt érvényben az elsőfokú ítélet.
Lesz itt még kavarás bőven
Ám ekkor jött a csavar az ügyben. Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága eljárást indított a
Gyirmót ellen, behívatta őket, majd azonnal határozatot hozott, és 9 büntetőpontot
állapított meg. A Győr megyeiek fellebbeztek (így még nem jogerős a döntés) és
elmondták, hogy a 2005/2006. bajnoki mérkőzéseken, valamint a 2006/2007. szezon 4
bajnoki mérkőzésén összesen 34 alkalommal mindvégig Sánta Andrást jelölte meg
egyik fiatal játékosként. A 2005/2006. NB II bajnoki évben a Gyirmót SE a 3. helyen végzett,
és az MLSZ-ben senki nem firtatta, hogy Sánta András magyar vagy román. A Gyirmót SE
a felcsúti mérkőzés óta, (amelyet ugye Felcsút megóvott, mert szerintük Sánta
András nem magyar) Sánta Andrást hivatalos játékengedéllyel továbbra is
szerepelteti, de fiatalként nem jelöli meg, megjelöl helyette mást, hisz rendelkezik a
keretében több 1985. 01.01. után született magyar labdarúgóval.
Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár
gyermeke
A Gyirmót SE képviselője csatolta Sánta András szüleinek és nagyszüleinek születésével
kapcsolatos anyakönyvi kivonatot, amely szerint Sánta András felmenői Budapesten születtek,
és bemutatta a magyar állampolgárságról szóló 1993. év L.V. törvény 3.§ (1)
bekezdést, amely így szól: ˝Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a
magyar állampolgár gyermeke.˝ A Gyirmót SE képviselője elmondta: tény, hogy a mérkőzések
során román állampolgár volt Sánta András, de mivel nem jelölhetik magyar fiatalként,
ezért a formális dolgok gyors elrendezése után felveszi a magyar állampolgárságot
is. A Gyirmót SE képviselője elmondta még, hogy folyamatosan jóhiszeműen
szerepeltette, és jelölte meg magyar fiatalként Sánta Andrást, amihez kétség nem férhet.
A szabályt azonban az MLSZ pont azért hozta, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Gyirmóton sem gondolkodnak, mielőtt beszélnek. Azt mondták, hogy 2006/2007. szezon 4 bajnoki mérkőzésén összesen 34 alkalommal mindvégig Sánta Andrást jelölte meg egyik fiatal játékosként, azaz tulajdonképpen a teljes tavalyi szezonban jogosulatlanul szerepeltette a futballistát (ráadásul most derült fény egy tavalyi óvási ügyre, amikor kiderült: 2006. áprilisában még olyan játékengedéllyel védett a kapus, ami 2005 szeptemberéig volt érvényes) ám az MLSZ ezt akkor nem vizsgálta. Persze a Haladás ügyében nem voltak ilyen restek, és intézkedtek gyorsan.
Miért kilenc pontot vontak le?
Az első négy meccsből hármat megnyertek a gyirmótiak. Ez 9 pont. Ettől kellett búcsút
mondaniuk első fokon. Ám a mérkőzésenkénti 1 büntetőpontot nem szabták ki rájuk.
Mindenki azt kérdezi, hogy miért, de válasz nem érkezik. A Hali kapja a pluszbüntit,
a Gyirmót nem. És, ha megállapították, hogy jogosulatlan volt a szereplés, akkor
hogyan fordulhatott elő az, hogy elutasították két helyen is a Felcsút óvását?
Erre sem kaptunk még választ
Próbálkozik a Mosonmagyaróvár is
Idén nem áll annyira rosszul az Óvár, mint tavaly, de azért már most igyekszenek
bebiztosítani a bent-maradást. Két kiállítástól sújtva, 0 : 2-re álltak Felcsúton,
amikor elhasználták már mindhárom cserelehetőségüket. Ketten megsérültek, így
heten maradtak, ám jött egy újabb sérülés, amikor 6 főre fogyatkoztak. A játékvezető
várt öt percet (a szabályoknak megfelelően) majd félbeszakította a találkozót. Ne
vegye senki vádaskodásnak, de azért rutinos volt a harmadik megsérült óvári
Tudott volna még ő játszani! Nos az óváriak óvásának alapja, hogy nem volt orvos,
hordány, hordányvívő a helyszínen. Abszolút objektív dolgokról van szó, a felcsútiak
természetesen állítják, hogy minden volt a helyszínen. Sőt odáig mennek a Fejér
megyeiek, hogy az alaptalan vádaskodás miatt különböző szervezetekhez fordulnak.
Én csak annyit tennék hozzá, hogy rendkívül sportszerűtlenek az óváriak. Viszont Győr-Moson-Sopron megyéből van MLSZ elnökségi tag
Magyar futballvalóság, 2006 november
