Visszatekintő a II. fordulóra

Végre egy nyugis találkozó
Talán tavaly ősszel játszott csak ilyen hátradőlős meccset a Haladás. A pontlevonásos mizéria okozta stressz kihatott mindenre és mindenkire: az összjátékra, a kapu előtti pontos befejezésre, a szurkolók, a vezetők, a játékosok lelki- és idegi világára. Mindig és mindenhol, minden körülmények között úgy kellett pályára lépni, hogy „mi lesz, ha most nem nyerünk?”, és most szombaton remélhetőleg végérvényesen lezárult ez a szakasz. Alig telt el két perc a találkozóból, amikor Rajos remekül szöktette Hujbert, aki megtolta a labdát, érkezett Kiss Róbert és vitt mindent, babát is, labdát is… Pánczél nem habozott, tizit ítélt – viszont hibázott, hiszen nem állította ki a védőt. Hujber a kapu irányába tört, Kiss az utolsó védő volt, tehát ha a büntetőt megadta a spori, akkor piros lappal kellett volna jutalmaznia a bekket. „Dr.” Andorka Péter nem hibázott: bevágta a tizit, mint betyár a bablevest.

Kiegyenlített játék
A fiatal hazaiak azonban nem adták fel: mezőnyben tetszetősen és jól játszottak, pontosan passzoltak, és amikor lehetőségük volt rá, kapura is lőttek. Az I. játékrészben a szögletarány is az ő fölényüket mutatta, hiszen 4 : 1-re még ők vezettek: Siposnak többször sem volt más választása, mint az alapvonal mögé ütni a labdát. A futballt azonban gólra játsszák: ebben a Haladás volt a jobb, hiszen galéria-tulajdonosokat megszégyenítendő foglalták keretbe az első félidőt. Kaj mesterien indította a leshatárról induló Hujbert, aki a kifutó kapus mellett a bal sarokba belsőzött. Eldőlt a találkozó, ezt ekkor már tényként kezelhettük.

Néha ésszel is kell
2003. november 29. Ekkor rúgott utoljára gólt Tóth Péter a Haladás mezében. Azóta sok víz lefolyt a Gyöngyösön, annyi minden történt a Rohonci úton, hogy az megérne jó pár misét… Azonban arra senki nem gondolt, hogy a Haladás a 2007/2008-as szezonban szebbnél szebb gólokkal nyeri meg meccseit. Sipos bevetődős találata, Hujber csodagólja a Misleny ellen, majd higgadt megoldása itt az első félidőben… Ám az eddigi I-re a pontot – ki más? – a vasiak Legendája, Tóth Péter tette fel. Ő szerzett labdát a saját térfelének közepén, indította Nagy Gábort, de Tóth is ott robogott mellette. Nagy visszatette, Tóth tolt egyet rajta, felnézett, és a kifutó Antal felett olyan precizitással emelt a bal felső sarokba, hogy több svájci órás mehetne hozzá tanulófiúnak.

Teljesítmények
Sipos Gábor magabiztosan véd: inkább az első félidőben akadt dolga a lövésekkel, a másodikban pedig beadásokat kellett lehúznia, de a lelátón is érezhető volt a megingathatatlansága. Ahogy a Balassa Péter vezette védelemé is. Guzmics gyorsabb volt, mint egy hete, Schimmer és Tóth pedig jól zárták le a széleket. A középpályára visszatérő Kaj-Rajos páros mind szűrő-, mind Hegyivel kiegészülve szervezezőképességében előnyösebbnek bizonyult a múlt heti sornál – itt van a legnehezebb dolga Csertői Aurélnak, amikor csapatát összeállítja.

Nagy Gábor remekül szolgálta ki társait, és most már maga is próbálkozott, de nem volt szerencséje. „Dr.” Andorka Péter pedig Hujber Gáborban remek társra talált: még a szezon előtt elemezte a vezetőedző, hogy meg kell osztani a vendégvédelmeket, hiszen a gólkirálynak nagyon nehéz dolga van – többször ketten, hárman is vigyáznak rá. Nem lehetünk telhetetlenek, nem panaszkodhatunk amiatt, hogy „Dr.” Andorka „még csak” egy gólnál tart,hiszen amíg Ő két-három védőt lefoglal, addig Hujber szépen besétálgat a kapuba a labdával. Nem csak jól, hanem rendkívül hasznosan is játszottak mindketten. A cserék pár percet kaptak: Csertői-mester lehetőséget adott Csutak Ádámnak, aki Mosonmagyaróváron először lépett pályára másodosztályú bajnoki találkozón a felnőttek között.

A II. forduló további eredményei
Kész csoda,hogy született egy döntetlen Nyugaton: ez is csak a 92. percben, egy szabálytalan találattal… A lényeg azonban az, hogy a Budaörs – Gyirmót 3 : 3-mal jelenthetjük, hogy megvan az első iksz, emellett pedig két hazai siker: Komló – Pécs 2 : 1, Integrál-DAC – Barcs 4 : 3, valamint öt idegenbeli győzelem, ráadásul úgy, hogy a vendégek gólt sem engedélyeztek a hazaiaknak: Dunaújváros – Lombard 0 : 2, Soroksár – ESMTK 0 : 1, MTE – Haladás 0 : 3, Kaposvölgye – Ajka 0 : 3, Kozármisleny – Felcsút 0 : 3. A rúgott 28 gól 3,5-es átlagnak felel meg. Két csapat, a Felcsút és a Lombard mondhatja el magáról, hogy még nem kapott gólt, míg hárman: a Dunaújváros, a Soroksár és az MTE még nem rúgott. 5 gólnál tart az Ajka, a Budaörs, az Integrál-DAC és a Haladás; a góllövőlistát 3 góllal a győri Gál András vezeti.

A nyolc találkozót hatezren látták: mivel a Haladás idegenben játszott, ez kifejezetten szép szám, 750-es átlagnak felel meg. A baranyai derbin voltak a legtöbben: 2000-en, Óvárra 1.200-at írt a sportnapilap tudósítója, míg Mislenyben ezren látták a sajnálatos hazai vereséget.

Némi meglepetésre a Komló legyőzte a Pécset: tavaly még két osztálynyi volt a különbség, és most bizony – legalább - tavaszig a komlói drukkerek álma teljesült, hiszen több helyről is hallani lehetett, hogy bárkitől kikaphatnak, csak a Pécstől nem… A Soroksár katasztrofálisan kezdte a szezont, hiszen a gyengécske ESMTK is legyőzte saját pályáján, míg a Gyirmót hiába fordított 0 : 2-ről, az utolsó pillanatban mégiscsak egy ponttal kellett megelégedniük Hannichéknak. Meglepő az FC Ajka magabiztossága: a volt celli és hévízi játékosokat (is) foglalkoztató Veszprém megyeiek a Haladással holtversenyben tanyáznak a táblázat élén.

„Barcs-rovat”
Furcsa dolog ilyesmiről beszámolni: kikapott a Barcs… Bizony ritkán fordul ez elő id. Dárdai Pál fiaival, de a szombati villanyfényben fejet kellett hajtaniuk a Szentes Lázár vezette Integrál-DAC előtt. Egy jó iramú, változatos meccsen 1 : 0-ra a barcsiak vezettek, ám még a szünet előtt 2 : 1-re fordított a DAC. Alig telt el egy óra, és ismét a somogyiaknál volt az előny, ám az utolsó bő tíz percben ismét kettőt vágtak a győriek, és megnyerték a találkozót. Gál András mesterhármast rúgott a hazaiaknál (kétszer büntetőből volt eredményes), és összesen három értékesített 11-es volt a meccsen. A barcsiaknál a Kaposvölgyétől igazolt Kollega Krisztián játszott jól (a szokásos Fónai mellett), míg a hazaiknál Gál, Czanik és Szabadfi.

Fanyalgásunk
A meccs elején történt „miért csak sárga?”-esetről már szóltunk, egyébként nem lehetett panasz a játékvezetésre. Azonban három sárga lapot „sikerült” összeszedni egy ilyen találkozón – ez ami bosszantó. Hegyi még az első félidőben, Nagy és Kaj a másodikban – mindhárman jogosan, visszahúzásért kaptak figyelmeztetést. Persze, nem kell engedni, hogy egy-egy középpályás vagy csatár csak úgy, mint kés a vajban húzzon el a kapunk felé, de valamikor „finomabb” megoldást is lehetne választani, nehogy a besárgulás visszaüssön egy-egy fontosabb találkozó előtt.