Négy meccsből négyet nyert a Csertői-csapat

A bekapott gólokról…
Persze mondhatjuk, hogy el voltunk kényeztetve tavaly, de ennyi gólt – a legutóbbi két meccsen négyet – ritkán kap a Szombathelyi Haladás. Helyezkedési hibákat véltünk felfedezni: a 9. percben a középpályán Guzmicsot előzte meg a támadó és pörgette a labdát Németh elé, akivel szemben Schimmer nem mert szabálytalankodni, így a csatár 20 méteres labdavezetés után csőrrel a léc alá lőtt. Van ilyen, persze, hogy egy kontrából gólt kap a csapat, ám bő tíz perc múlva „sikerült” ugyanezt a hibát elkövetni.

Újabb helyezkedési hiba és a saját térfelén eladott labda után Kovács iramodott meg, majd a kifutó Sipos mellett a bal sarokba lőtt – majd a Haladás-szurkolótábor felé futva, Gunther segítségével hergelték a drukkereket. Olaj volt a tűzre… ám a higgadtság a Haladás-futballisták között volt a meghatározó.

A lőtt gólokról
A csatárok kiszolgáltatott helyzetbe kerültek – ők lőtték a gólokat. Ezt olyan egyszerű leírni, ám megvalósítani annál nehezebb. A középpálya maximálisan kiszolgálta a támadósort: Vörös bizonyította, hogy nem felejtett el futballozni, Hegyi jól passzolt, Sipos Norbert pedig hozta a rakkolós, sokfutásos játékát – Neki sem hiányzott sok a gólszerzéshez. Az első gól előtt Vörös vezette fel a labdát mintegy 40 méteren keresztül, Hegyi elé emelt, aki kapásból Andorkához passzolt. Ő megmutatta, milyen a kétkapufás gólpassz, hiszen a vasakról kipattogó labdát Hujber bikázta a kapuba.

A második találat előtti összjáték ismét Vörös-Hegyi-Vörös volt, a Hali 14-ese tette Nagy Gábor elé a labdát, aki egyet tolt rajta, majd Lakatos lökése miatt rálépett, elesett, Szabó pedig 11-est ítélt. „Dr.” Andorka mindig berúgja a büntetőt, ha nagyon-nagyon fontos, így tette most is, azaz iksszel vonultak pihenőre a csapatok.

Fizikai fölény
Már az első félidőben is meglepő volt, hogy a kétgólos előny ellenére az ajkaiak csak és kizárólag a kontrákra törekednek, képtelenek voltak megtartani a labdát. Elsősorban a két középpálya között volt óriási a különbség: a négy hazai fedezet nem futott annyit, mint a Haliban a Hegyi-Vörös-Sipos trió. A második 45 percben tulajdonképpen annyi volt a kérdés, hogy mikor szerzi meg a harmadik találatot a Haladás. A hazaiaknál elvétve volt a labda, legtöbbször akkor vettek levegőt, amikor Szabó jóindulatúan szabadrúgást ítélt számukra.

Sipos lövése, Nagy helyzete, a játékvezető téves ítélete az Andorka-Szép párbajnál mind-mind jele volt annak, hogy Ajkán csak a vasiak nyerhetnek – egészen a 71. percig kellett várni, hogy megszülessen a gól a 2 : 3-hoz. Schimmer – hasonlóan a DAC-meccshez – a saját 16-osán szerzett labdát, remekül indult meg, Hujberrel való kényszerítőzés után Nagyhoz emelt, akinek lövését még kiütötte Szép, de „Dr.” Andorka Péter a legjobb helyen volt és ballal a háló közepébe gurított. Az Ajka ezután még megpróbálkozott az egyenlítéssel, de csak a pontrúgások után voltak lehetőségeik – ezeket mind hárította a Hali-védelem.

Teljesítmények
Sipos Gábor nem tehetett a gólokról, bravúrt nem kellett bemutatnia, de teljesítményével magabiztosságot adott a többieknek. Balassa jól játszott, Guzmics azonban az első fél órában bizonytalan volt – a gólokban sajnos benne volt, ám utána fokozatosan javult a játéka. Schimmer ismét sokat vállalt, jól segítette a támadásokat, Tóth elsősorban a védekező-feladatát látta el. Hegyi jó passzaival, Vörös meglátásaival és indításaival, Sipos csupaszív játékával tűnt ki. Hujber és „Dr.” Andorka ismét gólt rúgtak (5-5-re áll a csatájuk), Nagy pedig a második és a harmadik találatnál vállalt elévülhetetlen szerepet. A cserék közül Imre ismét jól szállt be, Subicz erőteljes játéka az égvilágon semmit nem kopott, Kovács Zsolt pedig mozgott egy keveset.

A IV. forduló további eredményei
A döntetlen-ínség továbbra is a jellemzője a Nyugati-csoportnak. A nyolc találkozóból csak egy ért véget iksszel (Soroksár – Budaörs 1 : 1), négy helyen a hazai gárdák tudtak győzni (PMFC – Kozármisleny 1 : 0, Dunaújváros – ESMTK 1 : 0, Integrál-DAC – FC Felcsút 3 : 2, Barcs – Kaposvölgye 2 : 1), háromszor pedig az idegenben szereplők (Ajka – Haladás 2 : 3, Komló – Gyirmót 0 : 3, MTE – Lombard-Pápa 0 : 3). Huszonháromszor rezdültek meg a hálók, ami 2,88-as átlagnak felel meg – a legtöbb gól Ajkán és Győrben volt (a legtöbb találat az Integrál-DAC meccsén esik, hiszen négy mérkőzésükön 21 gól volt); a Mosonmagyaróvár továbbra is gólképtelen.

A nézőszámra ismét nem lehet panasz: 7.000-en voltak kint a nyolc találkozón. A legtöbben most Pécsett voltak a megyei rangadón (1.800-an), Ajkán pedig 1.500-an szurkoltak a forduló előtt még két hibátlan csapat mérkőzésén.

„Barcs-rovat”
Két bajnoki- és egy kupavereség után végre győzni tudott a Barcs: id. Dárdai Pál fiai a Somogy megyei derbin a Kaposvölgye VSC együttesét verték meg 2 : 1-re. (Az 5. fordulóban a Barccsal, míg a hatodikban a nagyberkiekkel játszik a Haladás – mindkétszer a Rohonci úton.) A Fónait nélkülöző barcsiak Tolnai góljával szerezték meg a vezetést, majd a második félidő elején kettőre nőtt az előnyük. Tíz perccel a befejezés előtt büntetőből szépítettek a vendégek, de az egyenlítésre már nem futotta az erejükből.

Fanyalgásunk
Persze így, hogy a 23. percben 2 : 0 volt oda, nehéz kijelenteni, hogy egyre jobb a játék; de valóban kevesebb hibát követ el a Haladás, mint az előző fordulókban. Az, hogy ebből a két hibából két gólt rúgott az Ajka, az benne van a játékban – remélhetőleg nem fordul elő többet ilyen. Csak egy sárga lapot kapott a Haladás – Balassa Péter volt, akit Szabó ezzel a lappal büntetett. Jogos volt ez, ám, hogy a hazaiak nem kaptak a visszahúzásokért, az már a játékvezető lelkén szárad. Nem is beszélve a Szép-Andorka párharcról, ami miatt minden bizonnyal hetekig nem vezethet majd a spori, hiszen óriásit tévedett… Ha már büntetőt nem adott, akkor kirúgást kellett volna ítélnie, erre szöglet következhetett – ez volt az egyik nagy hiba, a másik pedig, hogy nem büntette a nézőket hergelő, a nézőknek kimutogató ajkai játékosokat.