Barcs Szombathelyi Haladás 1-1
Gólszerző: Schimmer ill. Szabó
Szombathelyi Haladás: Rózsa 0 Schimmer 7, Balassa 6, Kuttor 6, Guzmics 6 Tóth N. 5 ( Sipos N.), Rajos 5, (Vörös P.), Kaj 5 Simon A. 5, Dr. Andorka 5, Nagy G. 6
Csak a jelennel foglalkozni. Ez lehet a szombathelyi szimpatizáns mottója, ha belép
a barcsi stadionba. A már sokszor elsiratott tavalyi feljutás bizony ezen a
meglehetősen göröngyős pályán úszott el, amikor a Haladás játékosai képtelenek
voltak gólt szerezni. Csak a jelennel foglalkozni vidám dolog ma Szombathelyen. Ismét
botlott a Lombard, a csapat hat ponttal vezeti a táblázatot a Pápa előtt, mindenki
egészséges, az eltiltott Tóth Pétert pedig egy ilyen erős keretből pótolni nem
lehet túl bonyolult feladat. Barcson persze a helyzet változatlan. Kiváló
vendéglátók. A hangosbemondó tizenkét tiszteletkört fut a remek Haladást
köszöntve.
Kár, hogy a döngölőt nem találták meg. A pálya talaja minősíthetetlen. Egy
gurított passznál derékmagasságig pattan.
Persze ez sem szabad, hogy zavarja a Haladást, gondolhatjuk. Jól is kezdjük a mérkőzést. Nagy Gábor remekel, Rajos Gábor előtt is akad helyzet. Schimmer Szabolcs pedig kis szerencsével ugyan, de megszerzi szezonbeli első gólját. Kuczkó kapus itt még zavarban volt. Nem sejtettük, hogy a második félidőben kivédi még a kivédhetetlent is. A gól után érthetetlen módon visszaállt a Haladás. No persze szó sem volt szűnni nem akaró hazai rohamokról. Csupán egy dögunalmas meccsről. Úgy tűnt, a szokásos koreográfia történik ezúttal is. A vezetés birtokában a Csertői csapat megvárja, amíg az ellenfél nagyon egyenlíteni akar és szépen megfirkálja a Barcsot. Nem ez történt.
A második játékrészben a Haladás nem játszott jól, arra azonban semmi jel nem utalt, hogy a hazaiak gólt szereznek. Jelek ide vagy oda, a Barcs Szabó révén kiegyenlített. Majd elkezdődött a versenyfutás az idővel, Kuczkóval és a játékvezetői hármassal. Mindkettő kibabrált velünk. Nem rúgtunk gólt a hátralévő időben, Kuczkó jól védett, a játékvezető pedig egy szabályos gólt nem adott meg. A foggal-körömmel védekező Barcs a forduló meglepetését okozva, otthon tartotta az egyik bajnoki pontot. A Haladás szakmai stábja pedig valószínűleg hosszan elemzi majd a látottakat. Nyugodtan teheti. A riválisok messze leszakadva asszisztálnak.
Játékosról játékosra
Rózsa Dániel a gólról nem tehetett, különösebb dolga nem akadt a
mérkőzésen. Schimmer jól játszott, gólt rúgott, remekül zárkózott fel a
támadásokhoz. Balassa Péter jó produkcióval tért vissza a csapatba. Nem hibázott.
Ugyanez elmondható Kuttor Attiláról. Guzmics Richárd balhátvédként sem vallott
szégyent. Kifejezetten jól játszott.
A Tóth Norbert, Kaj András, Rajos Gábor középső alakzat gyengébb napot fogott ki.
Tóthot és Rajost le is cserélte Csertő Aurél. A helyükre beálló Vörös Péter és
Sipos Norbert színt és lendületet vitt a Haladás játékába. Szükség volt rá. Nagy
Gábor elsősorban az első félidő elején játszott jól. A pálya talaja és az ellene
elkövetett sok szabálytalanság túl hamar felőrölte erejét. Andorka Péter
küzdött, hajtott. Gólt azonban nem szerzett. Simon Attilának voltak már jobb meccsei
is. Az összecsapás során többször meglehetősen öncélúan játszott.
Mestermérleg:
Dárdai Pál: Gratulálok a csapatomnak. Egy harcos mérkőzésen pontot
raboltunk egy NB1-es csapattól. Sok sikert a Haladásnak és tiszta szívből kívánom,
hogy jussanak fel. Ők a Nyugati csoport legjobbjai.
Csertői Aurél: Rúgtunk három gólt, ebből egyet adtak meg. Sajnos nem a játékról, hanem a játékvezetőkről szólt ez a délután. De nem akarom a bíróra fogni a pontvesztést, tudomásul vettem, hogy legalább öt gólt kell rúgnunk egy mérkőzésen. Szép feladat ez is, csak nem igazságos. Világossá vált, hogy egyeseknek sokat ér az NB1. Lobbiznak érte rendesen. Én azonban a sportban hiszek, úgyhogy csapatom a pályán fogja bebizonyítani, hogy mi vagyunk a legjobbak.
