Retro-feeling a köbön!
A rendőri felvezetésről tudtunk, a komlói stadiont valahogy elképzeltük, ám, hogy időutazásra kell készülnünk, arra nem gondoltunk. Filmrendezők figyelem! Ha bárki egy 60-as, 70-es évekbeli jelenetet szeretne forgatni futballpályán – akkor irány Komló! Négy sarok, négy monumentális, szocializmus idéző kőszobor: diszkoszvető, futballista, kézilabdás és a munkás alakja jelenik meg. Egyébként kiváló rendezés, kedves hazaiak, dicséretre méltó Komló-tábor. Apropó táborok: a pécsi futóbajnokok természetesen nem voltak sehol, egyébként pedig Komlón valószínűleg jobban utálják őket, mint a pesti lilák a zöldeket...
Göröngy-göröngy hátán
A pálya nagyon messze volt a lelátóktól (ennek még lesz szerepe a történetben), azonban a kerítés nem volt magas, talán 120 centis lehetett. Hogy akkor mégis miként oldották meg Komlón a rendkívül szigorú MLSZ licensz kérdést? Hát úgy, hogy majd' két méter magas és ugyanilyen széles bokorral választották el a salakos futópályát a betonlépcsőktől. Remek megoldás!
Nos, az már az első percekben kiderült, hogy szinte lehetetlen feladat kivitelezni a Haladás sokfutásos gyors és rövidpasszos játékát, ugyanis passzolni nem igazán lehetett. Ha pedig magasabb átadásokkal próbálkoztak a fiúk, akkor attól lehetett tartani, hogy egy-egy földre érkezésnél kifordul a játékos bokája... Először ez akkor volt látható, amikor Vörös passzával Rajos indult meg, nyitva volt előtte a folyosó, a Haladás négyese vezette volna a labdát, ám az pattogott előtte, alig tudta megszelídíteni...
Gólok - láthatóak és láthatatlanok
A vasi pontrúgások az egyik alappillére a bajnokságot nyert csapat széles repertoárjának. Az ötödik percben "Dr." Andorka Péter tette le a labdát 23 méterre a kaputól szabadrúgáshoz. A lövés nem sikerült erősre, de a sorfal mellett szépen elment – még az ötös környékén le is pattant, ám a későn eszmélő Kovácsevics mellett így is a kapuba vágódott, azaz meglett az előny! Ezek után is a Haladás maradt támadásban, de újabb gólt nem sikerült szerezni jó sokáig. Nagy Gábor állt ehhez a legközelebb, ám kétszer is mellé durrantott, egyszer pedig telibe találta a hazaiak kapusát. Rózsának egyszer volt dolga, de a helyén volt Kardos szabadrúgásánál.
Aztán a félidő végén "Dr." Andorka kapott remek labdát, már a 16-oson belül járt, amikor elemelte azt Kovácsevics mellett (előnye volt a kapusnak, mégis mellényúlt a labdának), ám Fodor utolérte, és lerántotta, 11-es! Ráadásul kiállítás is – bár a Hali – tábor is "Ne állítsd ki!" rigmussal szerette volna ítéletének megváltoztatására bírni Némethet, hiszen végig sportszerű volt a találkozó (a pályán és a lelátón is), ám természetesen nem vonta vissza ítéletét a bíró.
A mérkőzés legviccesebb jelenete következett. Az ítéletvégrehajtó maga a sértett volt: jobbal elrúgta a labdát a jobb sarok felé, majd annyit lehetett látni, hogy a laszti visszapattan..."Dr." Andorka nem lő ismét a kapuba, csak elballag a játékszer mellett. Ekkor érkezett Nagy Gábor és veregette meg a gólkirály vállát, átölelte – a Hali-tábor pedig csak ekkor örült a gólnak! A komlói kapu ugyanis, amellett, hogy az ESMTK-pályához hasonlóan szögletes kapufákból áll, régi vasszerkezet, és a "Dr." Andorka a hálótartó vasat úgy találta el, hogy a labda nem ért a hálóhoz. A távolból pedig elsőre megállapíthatatlan volt, hogy a labda mellé ment-e (szintén vasból készült háló volt a kapu mögött).
Újoncavatás
Devecseri Szilárd bemutatkozása nagyon jól sikerült! Talán minden fiatal futballista álma az, hogy egy ilyen mérkőzésen, egy ilyen csapatban léphessen pályára. Devének megadatott az, hogy Balassával, Hegyivel, Tóth Norberttel edzzen – és Kuttor Attila mellett játssza első felnőtt mérkőzését. A tar védő remekül segítette, szóval és mozdulatokkal is fiatal társát. Gyönge 20 év van köztük, azaz Kuttor már első NB I-es meccsét játszotta, amikor a Devecseri-szülők gyermekáldásra vártak. Kuttor megoldotta azt, amit feladatként adott neki Csertői Aurél. Ő kapta a mérkőzés egyetlen sárga lapját is: azaz, ha kellett bátran ütközött, sőt, igyekezett a támadásokba is bekapcsolódni.
A győzelemhez nem fért kétség
A második félidőre Hegyi László érkezett, és lövésekkel, gyors kényszerítőkkel vetette észre magát. Mind Nagy Gáborral, mind a gólkirály remekül játszottak össze – utóbbi adta neki azt a remek passzt, amit a Hali 19-ese 11 méterről vágott a hálóba, kialakítva röpke egy óra alatt a 3-0-s végeredményt. Ezek után a legörömtelibb pillanat az volt, hogy hosszú sérülése után ismét pályára lépett Burkus Máté – helyzetbe is került a tehetség, de lövését és fejesét is védte Kovácsevics.
A Haladás megérdemelten győzött, és már 70 pontnál tart - ez kerek 80 százalékos bajnoki teljesítményt takar. Jöhet az utolsó, Dunaújváros elleni mérkőzés, aztán a megérdemelt pihenés, utána pedig az NB I!
