Decemberben látott napvilágot a hír, miszerint a Haladás nem számít Rajos Gáborra. A dolog pikantériája, hogy a 29 éves futballista eddig csak a szombathelyieknél szerepelt. Bajnok lett az NB II-ben, majd 2009-ben bronzérmet ünnepelhetett a csapat saját nevelésű játékosaként a klub történetének legsikeresebb évében. Most azonban több mint egy évtized után távoznia kell.
– Egy NB II-es csapattal már tárgyaltam, mellette van egy osztrák harmadosztályú lehetőség is, oda a napokban tudnék kimenni próbajátékra. Most ez a két csapat van képben, úgy gondolom, a következő egy-két hétben el fognak dőlni a lényeges kérdések – mondta a haladasfc.hu érdeklődésére Rajos Gábor. – Január nyolcadikán kezdődik a felkészülés, és én is a csapattal szeretnék edzeni. Artner Tamással vagyunk olyan viszonyban, hogy szerintem ezt meg fogja engedni. Azért itt voltam jó néhány évig, úgyhogy ebből nem lesz gond.
A saját nevelésű futballistára nem számítanak, de az érdemeit elismerik.
– Január nyolcadikán kezdődik a felkészülés, és én is a csapattal szeretnék edzeni. Artner Tamással vagyunk olyan viszonyban, hogy szerintem ezt meg fogja engedni. Azért itt voltam jó néhány évig, úgyhogy ebből szerintem nem lesz gond – folytatta Rajos Gábor.
Hatéves korában kezdte a Halinál
Rajos Gábor jószerével az egész életét Szombathelyen töltötte, így furcsa lehet, hogy a jövőben más csapat mezét kell majd viselnie.
– Hatéves korom óta itt vagyok. Tizenkilenc évesen mutatkoztam be a NB I-ben, azóta folyamatosan a felnőtt keret tagja vagyok. Ebben benne van az is, amikor Bíró Péter elvitte a jogokat, és négy évig az NB II-ben futballoztunk. Nagyon büszke vagyok rá, hogy egy évtizedet játszottam a Haladásban. Sajnos így alakult, most váltanom kell, de az élet nem áll meg.
Egy évtized alatt rengeteg élményt tudhat magának minden ember. Egy futballista életében is van mire emlékezni.
– Nagyon büszke vagyok a bronzéremre, amit szereztünk. Csertői Aurél vezetésével feljutottunk az NB II-ből, majd újoncként egyből a harmadik helyen végeztünk a bajnokságban. Ez a Haladás történetének legjobb eredménye, és ebből én is ki tudtam venni a részemet, mert hét gólt szereztem a szezonban, és a házi góllövőlistán harmadik lettem. Jól ment a játék, és a csapat is nagyon egyben volt. Büszke vagyok a két NB II-es bajnoki címre, csak az elsőt adminisztratív okok miatt elvették tőlünk, mert tizenegy pont levonása után megelőzött minket a Siófok. Az utóbbi évek teljesítménye is nagyon jó, mert a nyolcadik helyekkel stabilan ott voltunk a középmezőnyben, míg régebben ingadozóbb teljesítmény volt jellemző a Haladásra. Mostanra viszont azt is lehet mondani, hogy az NB I egyik meghatározó csapata lett a Szombathely.
Ez a hiba csak a pont volt az i-re
Rajos Gábort a bajnokság 16. fordulójában kiállították a Videoton ellen. Csereként állt be a 38. percben, de egy percet sem tölthetett a pályán, mert csinált egy tizenegyest, és a játékvezető egyből a piros lapot mutatta fel neki.
– Ez az eset szerintem csak a pont volt az i tetején. Úgy hallottam, hogy a vezetőség döntését nem befolyásolta ez a szerencsétlen eset. A számok sajnos nem hazudnak. Az utolsó egy évben alig léptem pályára. Tavasszal játszottam a Debrecen ellen, majd ősszel is csak két mérkőzésen léptem pályára és összesen négy perc negyven másodperc jutott nekem. Sérült is voltam, de a vezetőedzőnek sem volt oka változtatni, mert a csapat nagyon egyben van, Iszlai Bence és Simon Ádám is nagyon jó teljesítményt nyújtottak a posztomon. Kevés lehetőséget kaptam és azzal sem tudtam élni – zárta a beszélgetést önkritikusan Rajos Gábor.
