Régi idők, nagy csaták hangulatát idézte a Szombathely - Pápa útvonal. Konvojok mindenfele, falusi kocsmákba be, vagy onnan éppen távozó zöld-fehér sálas drukkerek, pedig hol van már a merseváti tűzijáték.
Több családban is elhangozhatott: „Kicsim, dehogynem tudsz te vezetni, megígérjük, a meccs után azonnal hazajövünk.” Erre lehetett legalábbis következtetni a pápai stadionba érkező vendégdrukkerek autóiból, melyek közül jó párat hölgyek vezettek.
A Lombard elleni összecsapás első perceiből pedig arra, hogy a Haladás az utóbbi időben megszokott összeszedett játékkal rukkol elő, és talán-talán megtörik a jég, bemennek a helyzeteink és végre szerzünk három pontot. Optimizmusunk azonban nem tartott sokáig. Enerváltan, a szokásosnál lassabban játszottunk, Radó esett-kelt és gyorsan kiderült, hogy a védelem összeállítása sem volt a legszerencsésebb. A Lombard két büntetőt is rúghatott a helyszínen, úgy láttuk mindkettőt jogosan. (A TV elől azt üzenték, hogy az első talán nem volt az). Mindenesetre Marics éppen azt értékesítette, a másodiknál Rózsa remekül védett. Ez lesz a fordulópont? Reménykedtünk, de hiába.
Sem a félidő hátralévő részében, sem a fordulást követően nem voltunk képesek felpörögni. Az sem hozott elemi változást a játékunkba, hogy Sekour kiállítása után harminc percig emberelőnyben játszottunk. Helyzetekig is alig-alig jutottunk. Andorka pedig az egyetlen kínálkozó helyzetet mellé rúgta.
A Lombard győzelme összességében megérdemelt és az is olcsó vigasz, hogy ezúttal rosszul játszva kaptunk ki.
Játékosról játékosra
Rózsa Dániel tizenegyest fogott és ezen kívül is volt egy hatalmas bravúrja. Fehér Zoltánt alaposan megzavarta, hogy nem a posztján kezdett. Guzmics Richárd a Haladás legjobbja volt. Devecseri Szilárd gyorsan besárgult, tizenegyest csinált. Nem ez volt élete meccse. Búrány Zoltán támadójátékába sok hiba esett, a védekezéssel nem volt gond. Rajos Gábor és Iszlai Bence is rossz napot fogott ki, ez rá is nyomta bélyegét a csapat játékára. Nagy Gábor lábában nagyon benne volt a Vidi elleni derbi. Rengeteget dolgozott, de ma sok hibával tette mindezt. Radó András formán kívül van. Schimmer Szabolcs középpályásként kezdett, védőként fejezte be. Nem tűnt ki a mezőnyből. Kenesei Krisztián sem. A cserék közül Ugrai Roland szállt be a legjobban, felvállalta az egy-egy elleni játékot. Hol több, hol kevesebb sikerrel. Kulcsár Kornél kezdi magát beverekedni a kezdőcsapatba, ma sem játszott rosszul. Andorka Péter, ha berúgja helyzetét, pontot menthetett volna.
Mestermérleg:
Zsivóczky Gyula: Ellentétes félidőt láthattunk. Az elsőben mi domináltunk, a másodikban kapunk elé szögezett minket a Haladás. Nagyon fontos rangadót nyertünk meg egy nagyon erős Szombathely ellen. Gratulálok csapatomnak, hiszen mindenki extrát nyújtott. Annyit még szeretnék elmondani, hogy ez a csapat is ugyanaz a csapat, amelyik 6 gólt kapott a Győrtől. Elindultunk egy úton, amiről nem szeretnénk letérni.
Artner Tamás: Először is gratulálok a Pápának, nem érdemtelenül nyerték meg ezt a mai meccset. Sajnos az első félidőben két hülyeséget csináltunk a 16-oson belül, és bár a Lombard csak egy büntetőt lőtt be, ez végül döntőnek bizonyult. Hiába próbáltunk meg ezt követően mindent, emberelőnyben voltuk, gyakorlatilag már 3-3-4-et játszottunk, de két lehetőséget leszámítva sajnos nem tudtunk helyzetet kialakítani Szűcs kapuja előtt, az ellenfélnél viszont mindig benne volt a kontra lehetősége.
Artner Tamás a Sport TV kamerái előtt egy mondattal kiegészítette a nyilatkozatát:
Úgy érzem, hogy most jött el az a pillanat, hogy leüljek a vezetőkkel beszélni. Ha én vagyok a gátja a csapat fejlődésének, akkor le kell vonnom a konzekvenciát.
