2009. május 30. A Haladás szurkolók nagy részének ez piros betűs ünnep. Ekkor kapta meg ugyanis a csapat története legjobb bajnoki szereplése után a bronzérmet. Egy drukkernek, Katona Lászlónak viszont egészen biztosan másról emlékezetes ez a nap.
Történt ugyanis, hogy állítása szerint a meccs után hazafelé sétált, amikor a zalai rendőrök mindenféle előzmény nélkül rászabadítottak két kutyát. A támadás során súlyos sérüléseket szenvedett, több, mint fél évig kórházi kezelésre járt. Trombózist is kapott. Nehéz helyzetbe került. Elveszítette az állását.
Két év után így emlékszik a történtekre:
- A meccs után elindultam hazafelé. Akkor a Paragvárin laktunk. A Bartók-Rohonci kereszteződésében, az iskola és a kilencemeletes között szoktam elmenni. Egyszer csak szembe jött velem egy fekete ruhás kommandós. Bökött egyet felém a gumibotjával, mire én felemeltem a kezem, hogy nem csináltam semmit, csak mennék haza. Azt mondta, feküdjek le. Én ezt megtettem, ő ezt követően tovább ment, vissza a stadion felé. Vártam pár percet, mivel sietnem kellett haza, körülnéztem, és miután mindenki a pálya felé fordult, így hát felkeltem. Léptem párat, majd arra lettem figyelmes, hogy az egyik rendőr lecsatolta a kutyájáról a pórázt. Ösztönszerűen menekülni kezdtem, de elkapott hátulról egy rottweiler. Megfordultam, hogy leüssem magamról, akkor még rám küldtek egy német juhászt is. Semmiféle erőszak nem történt a részemről, mindössze annyi, hogy felkeltem a helyemről. Az öt zalai rendőr viszont azt állítja, hogy át akartam törni a rendőrkordonon és a kutya akkor harapott meg. Ráadásul csak egy kutyát ismernek el. Feljelentettem a rendőrt, akit azonban felmentettek, nálam viszont hivatalos személy elleni erőszakot állapítottak meg. Másodfokra előkerült egy szemtanú is, de őt nem idézték be. Most viszont új fejlemények vannak, újabb három szemtanú jelentkezett. Nem adom fel, perújrafelvétel lesz. Bízok benne, hogy kiderül az igazam.
Katona László két évvel az eset után kapott egy bérletet a klubtól, így hosszú idő után ismét ott lehet a Rohonci úton.
- Ez nagy öröm nekem, mert az edzőmeccseken kívül azóta talán csak egyszer tudtam kimenni egy bajnokira. Egyszerűen nem telik rá. Természetesen ma este már kint is leszek a ZTE ellen. Győzelmet várok, szerintem legyőzzük őket, 3-0-ra. Mikor, ha nem most?