Gyorsan eljött a visszavágás a Haladásnak a bajnokságban elszenvedett Üllői úti vereség után. A Magyar Kupa első főtáblás fordulójának rangadóján ugyanis „egy meccses” párharcra ismét a Fradi otthonába látogatott az Artner-legénység.
A vezetőedzőt rengeteg kritika érte, hogy „gyengébb” csapatot küldött pályára. Beáldozta a bajnoki kedvéért a kupát – mondták a kritikusok. Nem lett igazuk. A Haladás a kezdeti megilletődöttséget követően magához ragadta a kezdeményezést, már az első félidőben voltak szép dolgaink, semmi túlzás nincs benne: már az első 45 percben mi voltunk a jobbak. Igaz ekkor az igazán nagy helyzetek egyik oldalon sem voltak.
Noha a gépezet jól működött: Artner Tamás cserélt. Méghozzá nyerőt. Halmosi Péter a hazai közönség „szeretetétől” körülölelve lépett pályára és két perccel beállását követően megszerezte a vezetést is. Azok, akik egy Haladás gólt egy percnél tovább szoktak ünnepelni, le is maradtak a második találatunkról, amit Andorka Péter szerzett, mattolva a nemzetközi porondra ácsingózó hazaiakat.
A Fradi nem is tudott felállni, még akkor sem, amikor Andorka Péter jogos kiállítását követően emberelőnybe kerültük, úgy húztuk az időt, oldottuk meg taktikusan a rendkívül nehéz helyzetet, mintha edzésen gyakoroltuk volna. Elől Nagy Dániel csente a perceket, hátul Devecseri és Fehér védte a várat. Gőcze is igazolta Artner mester szavait, hogy ő már NB1-es kapus. Somalia lövésénél óriásit védett.
Voltak nehéz és szerencsés pillanatok, de a Haladás összességében megérdemelten nyert és jutott tovább a Magyar Kupában.
Játékosról játékosra
Gőcze Gergő egészen kiváló produkcióval jelezte, hogy lehet rá számítani. Schimmer Szabolcs egy kicsit vérszegény produkcióval rukkolt elő ma, Devecseri Szilárd keresztnevéhez hűen állta a sarat. Fehér Zoltán is jó volt, de Burány Zoltán is méltó ellenfele volt Somalianak. Rajos Gábor a csapat legjobbja volt, de Iszlai Bence is sokat tett a sikerért. Nagy Dániel és Nagy Gábor a második félidőben focizott jól, Ugrai Roland bátor focival próbált bizonyítani. Andorka Péter nehéz helyzetben volt az első félidőben, de megint élt a kínálkozó lehetőséggel. Halmosi Péternek egy perc is elég volt. A többiben is jól játszott. Jagodics Márknak minden elfelejtve, Szakály Attila pedig az Üllői úton is bele szimatolhatott az illatba, amit annyira szeretünk.
