Mert az MLSZ azt mondta. Aligha lehetett más magyarázat erre, hogy Kassai Viktor sípszavára elkezdődhetett ez a Paks – Haladás összecsapás. Mély talajú, vizes pálya, irreális körülmények, sérülés veszély. A játékvezető gyors sárgákkal próbálta elejét venni a vadulásnak.
A helyzet abnormalitását jellemzi, hogy Artner Tamás és Tomiszlav Szivics egy két négyzetméteres „gumiról” , gyakorlatilag vált-vállvetve nézte végig a meccset.
A találkozót a Haladás kezdte jobban, talán mi alkalmazkodtunk hamarabb a körülményekhez, veszélyes helyzetet azonban nem tudtunk kialakítani, sőt a hazaiak, kijőve sündisznóállásukból, kétszer is gólt szerezhettek volna a játékrész derekán. Mindkétszer Heffler volt veszélyes. Egyszer fölé lőtt, egyszer Rózsa védett. A Haladás megnyomta a félidő végét, a hazai kapus bizonytalanságait azonban nem tudtuk kihasználni, egy lesgólig jutottunk.
A második félidőt is az Artner-legénység kezdte jobban. Odaszögeztük a Paksot a saját kapujához, helyzetecskéinkből azonban nem lettek igazi helyzetek, pláne nem gólok. Teltek múltak a percek, és bosszankodtunk, hogy annak ellenére nincs nálunk a vezetés, hogy minden paksi felszabadítás nálunk végezte. Radó és a csereként beszálló Gyurján jól játszott ebben a periódusban.
Rengeteg volt a sárga lap. A 66. percig kilencet osztott ki Kassai.
A Haladás végig egykapuzta a második félidőt, bosszantó, hogy meg kell elégednünk az egy ponttal.
Mestermérleg:
Tomiszlav Szivics, Paks: – Mindkét csapatnak voltak jó periódusai, de a végén nekünk volt egy nagy helyzetünk: három méterről nem tudtuk begurítani a labdát az üres kapuba... Igazságosnak gondolom az eredményt. Sok problémánk volt, amikor például észrevettem, hogy Eppel Márton nem tud alkalmazkodni a talajhoz, és a kispadra néztem, rendkívül szomorú lettem. De ez van, ebből kell a lehető legjobbat kihozni. Artner Tamásnak szép feladata van, hiszen fiatal, jó focistákat építhet be a csapatába. Amikor Radó mellé Gyurján is bejött, csak néztem, hogy mit művel a két gyors kisember.
Artner Tamás, Haladás: – Sokáig az is kérdéses volt, hogy lehet-e mérkőzést rendezni, de azt gondolom, a paksiak olyan szintre hozták a pályájukat, hogy lehetett rajta focizni. Biztos voltam benne, hogy az első félidő a puhatolózás jegyében telik majd, és nem lesz jó játék. Nem is volt, helyzetek sem nagyon. A második félidőben azonban jó meccs kerekedett, voltak helyzeteink, de azt el kell ismerni, hogy a Paks a végén könnyedén gólt szerezhetett volna. Összességében elégedett vagyok, hiszen mi csapatot építünk, és még így is vannak sikerélményeink. Igazságos eredmény született.
