Az a remek 1981/82-es szezon
Ezt a bajnokságot - hosszú budapesti hegemónia után - a Rába ETO nyerte. Ám nekünk szintén jól sikerült ez az év: a tizennyolc csapatos küzdelemsorozat kilencedik helyén végeztünk, 13 győzelemmel, 9 döntetlennel és 12 vereséggel, ráadásul - ami elég ritkán fordult elő a kilencvenegy éves történelem NB I-es időszakában - pozitív gólaránnyal. 1982. április 10-én, az Üllői úton a Hegedűs – Horváth I., Király F., Fitos, Preszeller – Szarka (Kiss Gy.), Tar, Vörös Cs., Hegyi – Szabó F., Garics (Nagy J.) összetételű gárda Szabó Ferenc 79. percben szerzett találatával nyert 1–0-ra. Alig egy hónap múlva Zalaegerszegre látogatott a csapat (1982. 05. 05.), ahol Hegedűs – Horváth I., Vörös Cs., Fitos, Kiss Gy. – Hegyi, Szarka, Preszeller, Bogáti (Kulcsár F.) – Szabó F., Garics összeállításban, Szabó Ferenc 90. percben lőtt góljával nyertünk 1–0-ra. A csapat edzője Török Péter volt.
Kicsit gyengébben
1983/84-ben nem volt olyan fényes az év végi mérleg: a tizenhat csapatból a Haladás VSE tizenharmadikként zárt. 10 győzelem, 6 döntetlen és 14 vereség mellett 29–42-es gólarányunk volt. Az őszi szezonban, 1983. október 16-án Zalaegerszegen 2–0-s félidő után 2–1-re győztünk. Török Péter csapata a következő volt: Hegedűs – Bognár, Király, Vörös Cs., Preszeller – Nagy J., Fitos, Papp I., Domján – Szabó F. (Hegyi), Schrőter. Papp István és Nagy József lőtték a góljainkat. Tavasszal, egészen pontosan 1984. április 21-én a Fradit 18.000 Rohonci úti néző előtt Nagy József góljával vertük 1–0-ra. A Hegedűs – Horváth I., Vörös Cs., Pásztor, Preszeller – Marton, Fitos, Nagy J., Topor – Görög, Dobány (Schrőter) összetételű csapat egészen kiválóan játszott.
1986/87
Ez az esztendő a Verebes József-féle MTK-VM-ről szólt. Mi kilencedikként végeztünk, 50%-os mérleggel, mínusz egyes gólaránnyal. 1986. november 15-én a Hegedűs – Papp I., Vörös Cs., Vörös I., Görög – Nagy J., Illés, Topor, Marton (Pásztor) – Schäffer (Domján), Elekes összetételű Haladás 14.000 néző előtt a Rohonci úton 1–0-ra nyert. A gólt Topor lőtte a 15. percben. 1987. május 23-án egy szerdai napon fogadtuk a Zalaegerszeget. Rátkai László a következő csapatot küldte pályára: Kutasi – Horváth I., Vörös Cs., Papp I., Görög – Domján, Bognár (Marton), Pásztor, Topor – Schäffer (Illés), Elekes. Elekes, Topor és Marton góljaival már 3–0-ra is vezettünk, a Zete csak szépíteni tudott.
A jelen
Most egy hét alatt gyűjtöttük be mindkét skalpot, azaz megtörténhet az, amit Oross Márton a Haladás Sopron Bank múlt heti szurkolók-játékosok találkozóján mondott. " Ez a szezon szóljon arról, hogy megszakadnak a rossz sorozatok!" A nyolcvanas években elért kettős győzelmeknek és a jelenkornak egy közös Haladás-legendája van. Vörös Csaba játszott mind a hat meccsen, most pedig technikai vezetőként segíti a Haladás Sopron Bank csapatát.
A sorozat eleje és vége
Arról kérdeztük, miként élte meg a 82-es és a mostani Fradi-verést. " Hegedűs Péter szenzációsan védett azon a találkozón. Óriási bravúrokat mutatott be, sokszor ért le úgy a fűre, hogy a gólvonal elől csípte el a labdát. Akkoriban nagyon jó csapata volt a Ferencvárosnak, nagy fegyvertény volt legyőzni őket. A csapatunk védekezése is jó volt, és egyetlen gólszerzési lehetőségünket kihasználtuk. Egy előrevágott labdát Jancsika akart levenni, de elpattant tőle, Szabó Feri lecsapott rá, és berúgta!" Most a kispadról figyelte az eseményeket Vörös Csaba: " Többször is megállt a szívem a padon, de minden bizonnyal így voltak ezzel a drukkerek is: lehettek akár az Üllői úton, akár a tévék előtt. Az első tíz percben több lehetőségünk volt, azokat kellett volna még hatékonyabban kihasználni. Ragyogó támadás végén rúgtuk a második gólunkat – utána pedig megdolgoztunk a szerencsénkért."
