77 éves NB I-es történelem
A Haladás VSE 1936-ban jutott fel a magyar labdarúgás első osztályába, és azóta 58 szezont töltött a legjobbak között: ezzel hetedik a lejátszott mérkőzések örökranglistáján, ezen belül második a vidékiek között. Ne feledjük: eddig 102 klub mondhatta el magáról, hogy szerepelt az NB I-ben, így rendkívül előkelő a Hali helyezése.
Idegenben mindig nehezebb
A bajnokságok túlnyomó többsége nem arról szólt, hogy a szombathelyi csapat idegenben jól szerepelt volna. Mindig itthon voltunk erősebbek, a pontok nagy részét a Rohonci úton szereztük. Azonban az elmúlt években már több rekordot megdöntöttünk, és most is van esély újabbra.
Kétszer egymás után nyerni, kapott gól nélkül
A múlt héten, Pakson nyert 1–0-ra a Hali, előtte két héttel pedig Mezőkövesden arattunk 2–0-s diadalt, azaz, két egymást követő idegenbeli meccsen sikerült úgy nyerni, hogy gólt sem kaptunk. Erre volt példa a 2012/2013-as bajnokságban is, amikor Radó András triplázott: az ő két góljával nyertünk 2–0-ra Pécsett, majd 1–0-ra Újpesten.
A bronzkor három győztes meccse
Egyszer fordult elő az, hogy egy bajnokságon belül, egymást követő három idegenbeli bajnokiját megnyerte a Hali. Legsikeresebb szezonunkban, a 2008/2009-esben Kaposvár nyertünk 3–2-re (a hallatlan izgalmas meccs utolsó bő fél órájában esett mind az öt gól, részünkről Kenesei Krisztián duplázott, az i-re a pontot pedig Oross Márton tette fel), majd 1–0-ra az MTK-pályán (Kenesei szabadrúgásgóljával) végül 2–0-ra Pakson (megint Kenesei és Oross). Ugyanebben a bajnokságban még egyszer nyertünk úgy, mint idén, azaz kétszer egymás után kapott gól nélkül: Nyíregyházán Sipos és Kenesei lőtt gólt, Siófokon pedig Vörös talált be a 92. percben.
Vissza az időben 1983-ig
1983 utolsó fordulóiban a Nehru Kupa-győztes csapatunk három olyan egymás utáni idegenbeli meccset tudhatott maga mögött, amelyeken nem kapott gól. Két 0–0 zárt közre egy 1–0-s győzelmet: először Diósgyőrben ikszeltünk, majd Debrecenben Dobány Lajos góljával nyertünk, aztán Zalaegerszegen (Mihalecz István utolsó NB I-es meccsén) játszottunk 0–0-t. Ezt megelőzően 1967-ben tudtunk kétszer egymás után nyerni idegenben: 1–0-ra nyertünk Dunaújvárosban és 2–1-re Egerben.
Bravúros ötvenes évek
Amikor a magyar futball a világ szűk élvonalába tartozott, a Haladás (vagy akkori nevén: Szombathelyi Lokomotív, majd Szombathelyi Törekvés) az NB I-ben szerepelt végig. 1958-ban három egymást követő idegenbeli meccsen nem kaptunk ki, nem is akármilyen ellenfelekkel szemben! Előbb 2–1-re nyertünk a Népstadionban a Bp. Honvéd ellen (Novák Dezső és Varga Ferenc találataival), majd 1–1-et játszottunk a Megyeri úton a Dózsával (Várhidi Pál vétett öngólt), majd Diósgyőrben Czigony és Pál góljaival nyertünk 2–0-ra.
Két győzelem, kapott gólokkal
1957-ben a jó széria Diósgyőrben kezdődött, hiszen 2–2-t játszottunk (Varga és Pém lőtték a gólokat), majd a Népstadionban a Fradi ellen 3–1-re nyertünk (itt a példa a maiak előtt: a találatokat Tóth Z., Polgár és Pém jegyezték), végül Komlón 1–0-ra Pál góljával.
1953-ban a VL Sortex ellen az Üllői úton 3–1-re tudtunk győzni (Varga, Kolesánszky, Czigony találataival), majd a Budapesti Postás ellen, szintén az Üllőin 2–0-ra (Varga és Papp).
A csúcs előtt
1948-ban – hasonlóan az ideihez, vagy a tavalyihoz – kétszer nyertünk idegenben egymást követő meccseken kapott gól nélkül: Győrben, az ETO ellen illetve Debrecenben is 1–0-ra diadalmaskodtunk, Varga és Tóth K. voltak a találatok jegyzői.
A rekord
Az 1946/47-es bajnokságban június 15-én 2–0-ra tudtunk nyerni a Győri ETO ellen (Fejes, Varga), majd az utolsó fordulóban az Üllői útra látogattunk, és csak annyi volt biztos a meccs előtt, hogy kizárólag a győzelem jelentheti számunkra a bennmaradást. Marth József csapata Büki - Kovács III, Tölgyesi - Szalai, Németh II, Kulcsár - Szabó, Hegedűs, Varga, Fejes, Lovász összeállításban lépett pályára, és Hegedűs találatával 1–0-ra nyert.
A következő bajnokság első fordulója is jól sikerült, mert a Sport utcában a MATEOSZ ellen 2–0-ra győztünk (Zámbó és Szalai találataival): ez tehát három egymást követő idegenbeli meccs, amit úgy zártunk győzelemmel, hogy még gólt sem kaptunk. A sorozat folytatódott, mert Szolnokon is 2–1-re nyertünk (Szalai és Fejes), azaz 66 éves rekordot állíthat be az Artner-csapat: ehhez „mindössze” úgy kellene nyerni a Puskás Ferenc-stadionban, hogy gólt sem kapunk. Hajrá!
