Amióta tizenkét csapatos az NB I, 33 fordulót játszanak az együttesek. Aki az előző évben az első hatban végzett, az 17-szer, míg a többiek 16-szor szerepelhetnek pályaválasztóként. Tavaly a Haladás 8. lett, így nekünk 16 meccs jut a Haladás Sportkomplexumban. Sajnos ezen az őszön odalett a hazai veretlenség - emellett pedig a katasztrofális idegenbeli szereplés is hozzájárult ahhoz, hogy utolsók legyünk az OTP Bank Ligában. Óriási változás kell ahhoz, hogy elkerüljük a második vonalat.
A 12. helyen áll a zöld-fehér csapat. Mi nyertünk a legkevesebbszer (kétszer: a Felcsút és a Fradi ellen), mi ikszeltünk a legkevesebbszer (háromszor: Újpest, DVTK, DVSC - igaz, rajtunk kívül van még három csapat, amelyek szintén három döntetlennel állnak), azonban mi kaptunk ki a legtöbbször (tizenháromszor: egyszer megvert bennünket mindenki, a Honvéd és az MTK pedig kétszer). Mi rúgtuk a legkevesebb gólt (13-at), és a Kisvárdával holtversenyben mi kaptuk a legtöbbet (35-öt), így ebből következően miénk a legrosszabb gólkülönbség (mínusz 22).
Utolsók vagyunk a hazai tabellán: ötször is kikaptunk itthon, sorrendben az MTK, a Paks, a Honvéd, a MOL Vidi, és a DVSC vitte el a három pontot Vasból. Még 1-es gólátlagunk sincsen itthon (kilenc meccsen 8 rúgott gól), azaz miénk a legkevesebb rúgott hazai gól és a legrosszabb hazai gólkülönbség. Egyik csapat hagyott még ki három 11-est hazai pályán, csak mi.
Az idegenbeli tabellán a mi "nyócegyünk" (egy döntetlen, nyolc vereség), a Kisvárdával együtt itt is mi rúgtuk a legkevesebb gólt (ötöt), és kaptunk 22-t, ami meg a legtöbb.
Hogy egy kicsit előretekintsünk: 15 meccs van hátra. Hét itthon (Kisvárda, Mezőkövesd, Újpest, Puskás, MTK, Paks, Vidi) - amit mind be kellene húzni, hogy egyáltalán lehessen miről beszélnünk... Nyolc találkozó lesz idegenben (Paks, Vidi, Honvéd, Fradi, Diósgyőr, Debrecen, Kisvárda, Mezőkövesd) - ezekből jó lenne, ha még a diósgyőri és a kisvárdai is számítana.
