Halmosi Péter csak a lelátóról követte a Szombathelyi Haladás első idei felkészülési mérkőzését. A csapat több kezdőjátékosát is nélkülözte, Halmosi mellett ugyanis Guzmics Richárd, Devecseri Szilárd, Rózsa Dániel, Radó András és Nagy Gábor sem állt a vezetőedző, Artner Tamás rendelkezésére. A találkozót az osztrákok nyerték 4-2-re.
Halmosi Péter a Nyugat.hu érdeklődésére elmondta, a korábbi hírekkel ellentétben egyáltalán nem bajlódik sérüléssel, csupán azért hagyta ki a találkozót, mert később kapcsolódott be a közös munkába.
– Nem vagyok sérült, tévesek voltak ezek az információk – tájékoztatta honlapunkat Halmosi Péter. – Szimplán arról van szó, hogy két társammal, Tóth Péterrel és Fehér Zoltánnal együtt csak ezen a héten kellett elkezdenünk az edzéseket, mivel plusz pihenőt kaptunk Artner Tamástól. Nem vagyok sérült, hétfő óta minden edzésen ott voltam, de mivel csak két gyakorláson voltam túl az első edzőmeccs előtt, ezért a mester jelezte, nem kell pályára lépnem a Sturm ellen. Tóth Peti és Fehér Zoli is pihenőt kaptak volna, de az ő posztjaikon több sérültünk is volt, ezért nekik játszaniuk kellett. Az én helyemet viszont meg tudták oldani a fiatalok, ezért nem játszottam. Nem sérülés miatt hagytam ki a találkozót; szép is lett volna, hogy egy hónap szünet után, éppen csak elkezdődik a felkészülés és máris megsérülök. Az első héten mi hárman még napi egy edzéssel készülünk, de jövő héttől már felvesszük a többiek ritmusát.
Halmosi Péter tehát egészséges, így teljes erőbedobással vág neki a héthetes felkészülési időszaknak.
– Nagyon fontos a jó alapozás, hiszen az, aki gond nélkül végigcsinálja ezt a hét hetet, az gyakorlatilag megalapozza az állóképességét egész évre. Magyarországon ez a fő alapozó időszak, hiszen hosszabb, mint a nyári felkészülés. Nekem is az a célom, hogy gond nélkül végigdolgozzam ezt a periódust. Az a játékos, aki keményen végigküzdi az alapozást, a bajnoki mérkőzéseken pedig kiharcolja magának a stabil kezdőhelyet, az egész évre megalapozhatja a jó erőállapotot. A bajnoki meccsekkel ugyanis szinten lehet tartani az itt elvégzett munkát.
A Haladás egyik legjobb őszi játékosa a Sturm Graz elleni, 4-2-s vereséggel végződő felkészülési találkozót élőben tekintette meg. Elmondta, válogatott társa, a Sturmnál megfigyelőként dolgozó Szabics Imre is jó véleménnyel volt a Haladásról.
– Sajnos ezen a mérkőzésen is előjött az a hiba, ami az őszünket jellemezte: akcióból alig tudtak nekünk gólt lőni, állított helyzetből viszont háromszor is bevették a kapunkat – magyarázta Halmosi. – Gyakorlatilag az első három gólt pontrúgásból kaptuk, ugyanazokat a hibákat követtük el, mint amiket a bajnokságban is. Ezeket gyakoroljuk folyamatosan, hiszen az ilyen hibák javíthatóak, kiküszöbölhetőek, tanulható a kivédekezésük. Ebben a tekintetben csiszolni kell még a játékunkon. Ami a találkozót illeti, az első félidőben teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a Sturmnak, jól játszottunk, szép gólokat rúgtunk. A második félidőben viszont már a fiataljaink nem bírtak a grazi második sorral, ott azért volt különbség a csapatok között. A találkozó után Szabics Imre barátommal beszélgettem, aki egyetértett velem abban, hogyha a stabil kezdőjátékosok is pályára tudnak lépni a Haliban, akkor bizony akár le is győzhettük volna az osztrákokat. Hiszen azt azért nem szabad elfelejteni, hogy Rózsa Dániel, Guzmics Richárd, Devecseri Szilárd, Nagy Gábor, Radó András és én sem léptünk pályára. Ahogy mondtam, az első félidővel elégedettek lehetünk, a másodikban viszont lemaradtunk a Sturmtól. Viszont ez kell a fiatal társainknak, hogy ilyen csapatok ellen edződjenek, hogy aztán minél hamarabb eljussanak arra a szintre, hogy a bajnokságban is stabil játékosként számíthassunk rájuk.
Halmosi Péter a tavaszi szereplésről is beszélt.
– Nincs rossz kezdőcsapatunk, ezt igazoltuk ősszel is. Azonban az utolsó mérkőzéseken látszott, hogy rövid a kispad, és ha 3-4 stabil ember kiesik, akkor már gondban vagyunk. Az átigazolások kérdése a vezetőségre tartozik, de ha jönne még 2-3 minőségi játékos, akkor biztosan sikerülne az első hatban végezni, sőt a dobogós helyért is reális eséllyel szállhatnánk harcba. Ifikkel viszont ez a cél még távoli, ez jött ki például a grazi meccs második félidejében is. Tizenhárom bajnoki vár ránk tavasszal, ez nem sok. Ha elkerülnek bennünket a sérülések, akkor így is szép eredményt érhetünk el a bajnokság végén.