Nagy Gábor nyolc perc alatt háromszor hozott pocsék döntést a Fradi kapuja előtt (ráadásul a harmadik után Kenesei is vezetést szerezhetett volna), a másik oldalon viszont Somalia úgy futotta le Halmosi Pétert, mint Bolt az olimpiai 100-as döntőjének mezőnyét, és rúgott gólt Rózsa Dániel lába között. Pocsékul indult tehát a meccs.
A kapott gól azonban szerencsére nem vetette vissza a mieinket. Támadgattunk, és az előre játékban elkövetett bosszantó hibák ellenére helyzeteink is voltak. Kenesei Krisztián 19. percben elvégezett szabadrúgása például kifejezetten veszélyes volt.
A félidő hajrája azonban ismét a Fradié volt. Többször a szerencse vagy Guzmics határozott belépője mentett meg minket, de akadt nagy védése Rózsának is. Bosszantóan gyűlt viszont a hibák száma a támadásoknál. Nagyon hiányzott Radó András. Ennek ellenére 45 percnyi játék után nem tűnt igazságosnak az eredmény.
Jó felfogásban, és ami még ennél is fontosabb jó megoldásokkal vágtunk neki a második félidőnek. Helyzetecskékből azonban nem lettek helyzetek, pláne nem gól. A ciklikusság azonban folytatódott, feljött a Fradi, de a Haladás megint tudott váltani. Kapujukhoz szögeztük a hazaiakat, helyzeteinket azonban elrontottuk és miután a második félidő 43. percében Halmosi Péter második presztízscsatáját is elvesztette Somaliával szemben, Cukic kettőre növelte az övéi előnyét, és eldöntötte a meccset.
Andorka Péter szezonbeli harmadik gólját megszerezve a hosszabbításban szépített.
A Haladás nem érdemelt vereséget, ám kihagyta helyzeteit, így pont nélkül távozott az Üllői útról.
Játékosról játékosra
Rózsának voltak nagy védései, a másodikat viszont – a lelátóról legalábbis úgy tűnt – foghatta volna. Búrány Zoltán sokat segítette a támadásokat. A Haladás két legjobbja azonban ezen az estén is a két középhátvéd, Guzmics Richárd és Fehér Zoltán voltak. Halmosi Péternek nem ez voltélete meccse. Simon Ádám jó focival tért vissza, de Iszlai Bence is megbízható volt a pálya közepén. Nagy Gábor legalább annyi hibával játszott, mint amekkora szívvel. Rajos Gábor közepesen oldotta meg új szerepkörét, Nagy Dániel viszont kilógott a csapatból: lefelé. Kenesei Krisztián, amíg bírta erővel veszélyesen játszott. A csereként beálló Ugrai Rolandnak, Kulcsár Kornélnak és Andorka Péternek is sikerült hozzátenni a játék képéhez, utóbbi ráadásul gólt is szerzett.
Mestermérleg:
Ricardo Moniz, a Ferencváros edzője: Az eddigi itt létem alatt a legjobb csapattal játszottunk. Nehéz mérkőzés volt. Az első félidőben az első 15 percben az ellenfél, utána mi játszottunk fölényben. Ha ekkor kihasználjuk helyzeteinket, nagyobb előnyre tehettünk volna szert. A második félidőben az ellenfél játszott jobban. Mindkét csapat felvállalta a támadó játékot, ezért volt egy élvezhető mérkőzés.
Artner Tamás, a Haladás edzője: Gratulálok a Ferencvárosnak és gratulálok a csapatomnak is. Az első 10 percben két gólos előnyre tehettünk volna szert, utána a Ferencváros vette át az irányítást. A szünet után irányítottuk a játékot, mindent megtettünk, hogy megfordítsuk a mérkőzést, azonban ez most sajnos nem sikerült.