Rohonci út: anno és most II. rész

Nemrég újat avattunk, de kilencvenhét esztendeje kezdődött el a szombathelyi stadiontörténelem. Második rész.

Tervezési szak, szokásos városi akadékoskodással

  • 1928
  • Az egyesület és a város vezetői máris az egy éve átadott „stadion” bővítésen törik a fejüket – márciusban el is készül a HVSE sporttelepének bővítési terve.

  • 1929
  • Február 14-én benyújtásra kerül a terv, ami nem csak a futballnak, hanem egyéb sportágaknak is kényelmes, korszerű otthont teremt. Ehhez újabb területekre is szükség volt: a Járvány-kórház, amit az 1918-as spanyolnátha idején létesítettek tulajdonképpen a mai munkacsarnok területén volt. Azért volt erre szükség, hogy a már meglévő és jelenleg is azonosan tájolt pályát 65 fokkal kelet felé el lehessen forgatni. Az új terv alapján 110*70 méteres lesz a futballpálya, négy sávos és 8 méter széles 400 méteres a futópálya, 10 méter széles és 440 méter hosszú kerékpár- és motorkerékpár-pálya, 3000 férőhelyes a 10*59 méteres tribün. Ezen kívül a tervek között szerepelt egy 20*50 méteres nyitott uszoda, egy 60*35 méteres központi, süllyesztett, lelátókkal ellátott teniszpálya, 8 db salakos teniszpálya, tekepálya, és 10.000 néző befogadására alkalmas állóhely. Mindezt öt év alatt szeretnék létrehozni. A város a terveket nem támogatta.

  • 1930
  • A MÁV továbbra sem adta fel a grandiózus terveket, további területeket akart vásárolni. Az SZSE, a SZAK és a Sabaria sem akart azonban részt venni a nagy városi sportstadion létrehozásában. A város még mindig nem döntött, adna-e el területet, vagy esetleg örök bérlet formáját választanák.

  • 1931
  • Február 5-én a város négyszögölenkénti 15 pengőért adná el a területet, amennyiben azok sportcélokra kerülnek hasznosításra – a másik ajánlat szerint 15 évre, évi 800 pengőért adná bérbe Szombathely a területet. Ellenajánlatként az egyesület 100 pengőt adott volna évente – így a sem a bérlet, sem a vásárlás nem valósult meg.

  • 1935
  • Mivel a tribün fából készült, ezért a polgármester a tűzesetek elkerülése érdekében megtiltja a dohányzást. (Ahogy arról egyébként Márai Sándor is írt: kissé felháborodottan, ugyanis ő Budapesten látogatott ki egy futballmérkőzésre, és a fatribün miatt nem engedték rágyújtani).

    Az egyik első kép a Rohonci útról. Az ötvenes években készült, nagy valószínűség szerint egy Haladás–Salgótarján mérkőzésen. Forrás: Facebook/Szombathely régen

    NB I: először 1936-ban, immáron 81 éve!

  • 1936
  • A labdarúgócsapat felkerült az NB I-be, így a pálya területén lévő volt istálló elbontását kérte az egyesület a várostól, valamint azt, hogy a pálya északi részén lévő leendő nagykörút Rohonci út és Perint közötti szakaszát nyissák meg az autó- és motorkerékpár-közlekedésre, míg a déli oldal felől a gyalogos és kerékpáros forgalom legyen lebonyolítható. A város mindezt egy évvel később tudta végrehajtani. Az első mérkőzés azóta is rekord, hiszen 13 gól született. A Kispest 9:4-re győzött.

  • 1938
  • Ismételten a városhoz fordul az egyesület, hogy vagy adja el, vagy adja bérbe a területet ahhoz, hogy új, fedett, 1200 ülőhelyes modern tribünt építhessen. A kérelmet az Országos Testnevelési Tanács is támogatta.

  • 1939
  • Létrejött az építőigazgatóság, amely elkészítette a terveket és a költségvetést, amit június 17-én benyújtottak dr. Újváry Ede polgármesterhez, szeptember 12-én pedig már használati engedélyért folyamodott az egyesület.

    Salak helyett fű

  • 1940
  • Az MLSZ elrendeli, hogy a jövőben a Nemzeti Bajnokságban részt vevő labdarúgó csapatok csak füvesített pályán rendezhetik meg bajnoki mérkőzéseiket. A Haladás VSE így a városhoz fordult ismét a területi igényével, hiszen a pályát füvesíteni kell, azt a füvesítés alatt nem használhatják, utána kímélni kell – így szükséges egy edzőpálya is.

  • 1941
  • A füvesítés elkezdődik, azonban a csapat kiesik az NB I-ből. Városi döntés születik, melynek értelmében május 1-től a sportpálya és a Rohonci út közt fekvő területrészt a város bérbe adja.

  • 1942
  • Október 9-én a Haladás VSE kérelmére a város 10 db kanadai nyárfát utal ki díjmentesen, hogy azokkal a sportpálya északi oldalát befásíthassa.

  • 1943
  • Január 11-én az egyesület ismét a városhoz fordul, hogy 2837 négyszögöl területet vásárolna a sporttelep szomszédságában – ezt a város 30 pengőért ajánlja fel.

  • 1945
  • A pályát bombatalálat éri. Szovjet katonák felügyelete mellett a Haladás sportolói – elsősorban a labdarúgók – és a város társadalmi munkásai hozták helyre.

    (folytatjuk! A Rohonci út történelmi áttekintéséhez ezúton is köszönjük a Berzsenyi Dániel Könyvtár segítőkészségét. Felhasznált irodalom: dr. Kövér István: A Haladás)

    Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

    A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
    A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
    Google Favicon
    Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!