Legutóbb
A szombathelyiek 2003/2004-ben szerepelhettek utoljára az NB I-ben. Noha az akkori Lombard időszak a klub történetének legrosszabb periódusai közé tartozott, a fehérváriak elleni négy mérkőzésből (12 csapat alkotta a bajnokságot, így két, teljes kört játszottak az együttesek) kettőt is megnyert a Hali. Ráadásul az egyiket idegenben. 2003. november 22-én 2000 néző előtt a zöld-fehérek a Tóth I. - Lőrincz, Jagodics (Farkas V.), Seper – Kaj, Szűcs, Somfalvi (Kincses), Farkas A., Zöld - Tüske (Nagy S.), Czeglédi összeállításban futballoztak, és a 18. percben szerzett Kaj-gól 763 perces Haladás gólcsendet tört meg. Szabó Tibor ugyan még egyenlített, de Tüske góljával már az első félidő legvégén kialakult a végeredmény. A két csapat legutolsó NB I-es meccsén, 300 néző előtt 6–1-re győztek az akkor Videoton FC Fehérvár néven futó piros-kékek. Az egy félidőt emberelőnyben játszó hazaiaknál még a kapus, Daniel Tudor is feliratkozhatott a góllövőlistára. A Hali gólját Róth Ferenc szerezte.
A XX. század utolsó évtizedében
Székesfehérváron az utóbbi időben nem sokszor nyert a Hali. 1991/92-ben 2–0-ra győzött a Vidi, ezek után jött a liftezés, azaz csak minden második évben utazhattak a szombathelyiek NB I-es meccsre a Sóstói stadionba. 1993/94-ben és 1995/96-ban is 1–1-re végzett a Haladás (Szekér ill. Kiss Péter voltak a gólszerzők), majd kétszer 2–1-re nyertek a hazaiak. 1998/99-ben nem született gól, a 2001/2002-es másfél szezonos bajnokságban pedig egy 1–0-s vereség mellett az s.Oliver-Haladás egy rendkívül balszerencsés, 2–2-es döntetlent ért el.
Azok a '80-as évek
A '80-as években egyszer sem játszott döntetlent a két csapat. 1981/82-ben 2–0-ra, 1987/88-ban 4–2-re győzött a Haladás, a többi találkozón viszont otthon tartották a pontokat a fehérváriak: 3–0, 1–0, 2–0, 1–0, 3–0 és 4–0 volt a javukra, azaz még gólt sem tudtak rúgni a vasiak.
Még kevesebb babér
A 70-es években egyszer sem nyert a szombathelyi együttes Székesfehérváron. 1970 tavaszán a két együttes NB I-es múltjának legnagyobb különbségű győzelmét aratta a Vidi, hiszen 7–1-re tudtak nyerni - ráadásul az első osztályban Fehérváron ez volt az első találkozója a két csapatnak. 2–1, háromszor 1–0, aztán 3–0, majd két 1–1, közte egy 6–0-s meccs - hazai szempontból tehát kitűnő volt a mérleg 1970 és 1979 között.
A Videoton elődei ellen
1968-ban született "központi döntés" alapján az akkori menő magyarországi televíziógyárról a Videoton nevet kapta a Székesfehérvári VT Vasas. A névelőddel az NB I-ben egyszer sem találkozott a Haladás, ám a második vonalban (hívhatták NB I/B-nek, vagy NB II-nek) már igen. 1961/62-ben a két csapat második fehérvári meccsén 4–1-re győztek a vasiak, majd háromszor gólzáporos döntetlenre végeztek a gárdák: 3–3, 2–2, 2–2 voltak az eredmények. 1966-ban 2–1-re, egy évre rá 3–0-ra győztek a piros-kékek.
Összesen
Székesfehérváron tehát eddig 28 alkalommal mérkőztünk meg a Vidivel, a mérleg a hazaiak döntő fölényét mutatja. Tizennyolcszor maradtak otthon a pontok, hat döntetlen mellett. Négy alkalommal tudott nyerni a Haladás, az összesített gólarány 48-21 a fehérváriaknak. Lehetne szombaton este egy kicsit kozmetikázni ezen...