A Magyar Kupa születése
Az angol kupa mintájára már a XX. század elején felmerült a Magyar Kupa kiírása. 1906-ban az MLSZ elvi határozatot is hozott a kupa létrehozásáról. Hosszas vívódások után, végül is 99 éve, 1909. augusztus 13-án írta ki a szövetség az első sorozatot. A sorsolásra szeptember 1-én került sor, 28 csapat nevezett. A sporttörténeti első mérkőzést 1909. november 21-én rendezték meg a Litográfia FC és a Vívó AC csapatai között: 2–1-re nyertek a hazaiak. Az MK élete olyan rögös a mai napig, mint a születése. Érdekes, hogy maga a trófea is csak 1923-ban készült el, azaz az első hat kiírásban maximum a kezüket emelték magasba a győztesek.
MK-történelem
Az 1909/10-es sorozatban az MTK győzött, miután megismételt meccsen 3–1-re verte a BTC-t. Az FTC először 1911/12-ben jutott a döntőbe, ám nem állt ki az MTK ellen. A következő szezonban viszont már a IX. kerületiek nyertek. 1915 és 1920 között nem írták ki a Kupát az I. világháború miatt, 1923/24-ben pedig a párizsi olimpián indult a magyar válogatott, így időhiány miatt nem rendeztek meccseket. 1935 és 1939 között, valamint 1953/54-ben, továbbá 1956 és 1963 között nem írták ki a sorozatot, 1945 és 1950 között pedig szüneteltették.
Szombathelyi kupamúlt
Első vidéki csapatként a Sabaria jutott a negyeddöntőbe: 1926/27-ben 4–3-mal maradtak alul a Budai 33-mal szemben. Egy évre rá a Hungária (mai MTK) 3–2-je jelentett ugyanitt a végét a kiírásnak. 1929/30-ban az elődöntőig jutott az együttes, ahol 3–2-re kapott ki a Bástyától.
A Hali először 1954/55-ben jutott a negyeddöntőig, ahol a Vasas verte ki a szombathelyieket. Szó szerint, hiszen 7–1 lett az angyalföldieknek. 1966-ban elődöntős volt a Hali. A későbbi győztes Győrtől 2–0-ra kaptak ki a zöldek idegenben. 1974/75: az első ezüstév. 11-esekkel a Békéscsabán, majd 2–1-gyel a Tatabányán keresztül jutott a döntőbe a szombathelyi csapat, ahol azonban az Újpest 3–2-re győzött. 1979/80-ban nem a Haladás jutott az elődöntőig, hanem a Sabaria. A Vasas 1–0-ra verte meg a cipőgyáriakat.
1986-87-ben a negyeddöntőig jutott a Haladás (Újpesti Dózsa 1–2 és 0–3), rá egy évre szintén, akkor a Szolnok ejtette ki a vasiakat (1–1 és 0–1). 1996/97-ben elődöntős volt a csapat, ahonnan a BVSC 3–0-val jutott a döntőbe. 1998/99-ben a negyeddöntőbe került a Haladás, ám Vácott 3–1-re kaptunk ki, a becsületgólt Tóth Péter szerezte.
2001/2002-ben a döntőig menetelt az S.Oliver-Haladás. Győrben, a máig emlékezetes kupadöntőn a 120. percben lőtt góllal nyert 2–1-re az Újpest.
Hali-Fradi a kupában
1955/56-ban a negyeddöntőben a Ferencváros 3–0-val ejtette ki a Haladást, és a sorozat végén a kupát is megnyerte. Aztán jött a máig emlékezetes 1992/93-as szezon: előbb a Kuusela vezette remek Kispest 5–3-as összesítéssel való kiverése, majd a szintén kitűnő Pásztor-féle Békéscsaba elleni itthoni 3–0-s parádé. A visszavágón a II. félidőben Morozov góljával 1–0 volt a Halinak, innen fordított 3–1-re a viharsarki gárda, ám még két gól hiányzott nekik a döntőbe jutáshoz.
A döntő szombathelyi meccsén a Derdák - Szekér, Jagodics, Németh - Neudl, Kovács S., Kenesei, Farkas - Hídvégi (Kovács Zs.), Morozov, Berbás (Tóth N.) összetételű Glázer-csapat Jagodics fejesével a vezetést is megszerezte, ám Keller egyenlíteni tudott. A három hétre rá lejátszott visszavágón, 1993. június 23-án Derdák - Szekér, Jagodics, Nagy M. - Neudl, Kenesei, Kovács S., Sánta - Hídvégi, Morozov (Berbás), Farkas (Tóth N.) 1–0-ra vezetett a Fradi, a szurkolóik már a pálya szélén várták a végső sípszót, ám Kovács "Tüdő" Sándor bombagólja visszazavarta őket a kerítés mögé. A büntetőknél a Fradinak volt szerencséje, így 5–3-mal övéké lett a Magyar Kupa.
