Michal Hipp: Egyrészt nagyon-nagyon csalódott vagyok az eredmény miatt, másrészt büszke vagyok csapatomra! A közönségünk segítségével a vendégek vezető gólja után fokozni tudtuk a nyomást. Fordulás után a kapuja elé szegeztük az ellenfelet, de a helyzeteket egy kivételével nem tudtuk értékesíteni. 0–0-nál megint megvolt a lehetőségünk a vezetés megszerzésére, Mészáros Karol ziccerénél benne maradt a lábában a gól, de Rácz és Németh Márió előtt is adódott lehetőség később. Miután hátrányba kerültünk, helyzeteket dolgoztunk ki, ám ezek kimaradtak. A félidőben átbeszéltük a fontos dolgokat, még több helyzetet alakítottunk ki a szünet után, de a kapu torkából sem tudtunk betalálni, amit a koncentráció hiányának tudok be. Az egyenlítés azért szerencsére összejött, ezt követően úgy éreztem, meg tudjuk nyerni a mérkőzést, amihez a lehetőségek nem hiányoztak. A hajrában aztán mindent feltettünk egy lapra, ezáltal a Lokinak is akadtak ziccerei. A labdarúgás mostanában „mérges ránk”... persze tudjuk, hogy nem helyzetekre játsszák ezt a sportot, hanem gólokra. A futballisták hozzáállására támaszkodhatunk, ugyanis ezúttal is a végéig nagy erőket mozgósítottak, ez a jövőben nagyobb eredményre vezet majd. Mielőtt ide kerültem, volt már infóm a Hali-táborról, ám ez a mai is elképesztő produkció volt a szurkolóink részéről.
Herczeg András: Rendkívül izgalmas, jó iramú találkozót játszottunk. Az első félidőben jól meg tudtuk tartani a labdát, a másodikban viszont a Haladás jobban ránk jött, ekkor kevesebbet birtokoltuk a labdát. Nagy akarattal játszott a csapatom, de a támadóharmadban jóval pontosabb játékra lesz szükségünk a jövőben. Győzni jöttünk, de ha megnézzük, hogy eddig itt mindenki kikapott, nem olyan rossz ez a döntetlen, és tudni kell értékelni az egy pontot is. Ne legyünk elégedetlenek. Látszik a fejlődés, az elmúlt két hazai találkozón játékban már rendben volt a csapat, csak az eredmények nem jöttek, most ebben is előre tudtunk lépni egy kicsit.