Régen 8000 ezer néző előtt, most, hogy van beléptető kapu, 5205 néző előtt kezdődött a Haladás és a Ferencváros mérkőzése. Két jó formában lévő csapat meglehetősen jó hangulatban, hűvös időben feszült egymásnak.
Artner Tamás bombabiztossá tette a védelmet, Devecserit is beszorította Guzmics és Fehér mellé a tengelybe. Ennek ellenére Fradi helyzetekkel, méghozzá nagy Fradi helyzetekkel kezdődött a meccs, a szerencse azonban mellénk szegődött és egyre jobban erőre kaptunk. Jöttek a Haladás helyzetek is. Radó fejesénél, majd rossz passzánál a vendégeknek volt szerencséje.
Jó iramú, lüktető mérkőzés kerekedett a zöld-fehérek csatájából.
A második félidőre sem változott a tempó. Helyzetecskék itt is, ott is. Kemény csaták és sokszor parázs viták. A játékvezető néha kicsit “pesti” volt, ettől függetlenül bosszantó volt pár labdakezelési apróbb hiba, amik rendre elakasztották ígéretesnek induló támadásainkat.
Jellemző volt a kapu előtti hatékonyságunkra, amikor a második félidő 22. percben előbb Schimmer rúgta meg második luftját a tizenhatoson belül, majd Ugrai lövés helyett gurított. Mindkét szituációból gólt szerezhetett volna. Jobban játszottunk.
Laposodott már az iram és úgy tűnt, mindkét fél beletörődött a döntetlenbe, amikor az utolsó öt percre ismét felpörögtek az események. Előbb Böde rontott el egy nagy helyzetet, majd Radó hozta meg sokadik rossz döntését a Fradi kapuja előtt.
A végeredmény 0-0 lett, így mindkét csapat veretlen maradt.
Mestermérleg. Artner Tamás: Felkészültünk a Ferencváros játékából: külön is téma volt Leonardo kreativitása, és a mai magyar futball legjobb centerének, Böde Dánielnek a futballja. Tudtuk, ha kevés lehetősége lesz a Fradinak, akkor ívelgetni kezdenek, ám mi a három belső védővel kontrollálni tudtuk a támadásaikat. Ők: Fehér, Guzmics és Devecseri parádésan játszottak, Fehér ráadásul a második félidőben sokszor az előrejátékot is segíteni tudta. Az első játékrész egál volt, kicsit vékonyak voltunk elől. Volt egy három a kettő elleni szituációnk, amiből gólt kellett volna szereznünk. A második félidőben feláldoztunk egy védekező középpályást, helyére érkezett Ugrai, jobb is lett a játékunk, de a kapu előtt nem tudtunk jó döntéseket hozni. Színvonalas, jó iramú mérkőzést láthatott a publikum – a mély talaj ellenére remek volt a meccs, kiváló a hangulat, igazságos eredmény született egy bombaerős Fradi ellen.
Ricardo Moniz: Jó meccs volt, mindkét együttes futballozni igyekezett. Egy nagy lehetőségünk volt az első félidőben, de az kimaradt. Radó és Halmosi gyorsasága érvényesült, így sokszor tolatnunk kellett. A második játékrész ott folytatódott, ahol az első abbamaradt, mi továbbra sem tudtunk nyomást gyakorolni. Csodálatos párharcokat láthattunk: Halmosi-Somalia és Radó-Besics esetében is. Nagyszerű közönsége van a szombathelyi csapatnak, ám a szurkolóiknak tisztelnie kellene a más országból érkezőket. Nem értem, miért nem volt felelősségérzet a játékvezetőben, hogy tegyen valamit… legközelebb levonulunk a pályáról, ha huhogás lesz!
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
