Sok-sok területen megállt az élet. Ilyen a sport is. A Haladás labdarúgóit – ahogy arról már olvashattak – eddig egyedül a koronavírus-járvány tudta megállítani, hiszen a Mátyus János vezette csapat veretlen a másodosztályú bajnokságban, míg a Magyar Kupában csak idegenben szerzett kevesebb góllal esett ki a már négy között lévő Budapest Honvéddal szemben.
Egy időre úgy tűnik, hogy a Békéscsabai Előre ellen játszotta eddigi utolsó meccsét a Szombathelyi Haladás. A zöld-fehérek 3–1-re nyertek. Először duplázott a mieinknél tétmeccsén a center Tóth Barna, míg a kettő közötti találatot Kiss Bence szerezte. Ezt viszont ne keressük az archívumban, a technika ördöge közbelépett… Ezt a pályán lévőkön túl csak az a két tucat ember láthatta, akik a kispadon foglaltak helyet, vagy technikai személyzetként ott voltak a Rohonci úton. Úgyhogy a Haladás 76-osát kértük, mesélje el a találatát:
Még sosem játszottam zártkapus mérkőzést, ez volt az első alkalom. Itt a másodosztályban elő-előfordul, hogy kevés néző előtt lépünk pályára idegenben, így még furcsább volt a Rohonci úton üres lelátók előtt futballozni. Minden szót, utasítást és bekiabálást lehetett hallani – bár utóbbira alig volt szükség. A játékvezetőnek és az asszisztenseknek sem kellett felemelniük a hangjukat… Rátérve a meccsre, hamar vezetést szereztünk, de ugyanilyen gyorsan jött is az egyenlítés. Azért is sajnálom ezt a bekapott gólt, mert eddig tavasszal hazai környezetben mindig meg tudtuk óvni a kapunkat. Olyan félóra telt el a meccsből, amikor a bal oldalon futott végig egy akciónk, Pedró vezetgette a labdát, keresztbe tette hozzám, én meg megláttam a rést, és a 16-os vonaláról elrúgtam. Nem sikerült a legtökéletesebben a lövés, de az ötösön belül lepattant, és ez úgy megzavarta a békéscsabai kapust, hogy a hirtelen felugró labda a kapu jobb oldalába vágódott. Örültem nagyon, de ennél is fontosabb, hogy győztünk és hogy vonal felett vagyunk! Ez volt a harmadik találatom ebben a szezonban, és mindegyiket a B-közép felőli kapuba rúgtam. Kár, hogy most nem örülhettem együtt a szurkolóinkkal.
A héten már nem voltak edzések, a Magyar Labdarúgó-szövetség felfüggesztett minden bajnokságot. A tréningek megtartását sem javasolta az MLSZ, ennek – mint más csapat – a Haladás is eleget tesz. A labdarúgók egyénileg, otthon készülnek.
Itthon vagyok Jánosházán, hiányzik a labda és a foci nagyon… Persze kaptunk egyéni edzéstervet, amiben erősítő, gyorsaságfejlesztő gyakorlatok vannak, de azért valljuk be őszintén, ez mégis csak egy csapatsport. Futás, stabilizációs feladatok, törzserősítések – egyedül unalmas. Futni fűvön lenne az ideális, amit azért sem lehetséges, mert a sporttelepek – érthető okok miatt – zárva vannak. Az aszfalt vagy a murvás talaj nagyon kemény, így marad a futópad, és a szobabicikli. Mindent csinálunk becsülettel, mert ha egyszer újra elkezdődik a bajnokság, akkor folytatni kell ezt a jó szereplést! Megvan az összhang a stáb, a szurkolók és a játékosok között – ezt az egyensúlyt kell minél tovább fenntartanunk.
