Szokás szerint megkeverte a kártyákat Mátyus János ezúttal Szalay Szabolcs volt a fiatalunk, és először volt kezdő Kelemen Dávid. Így a Haladás a soroksári melegben Verpecz – Kelemen, Devecseri, Bosnjak – Tóth D., Holdampf, Jancsó, Kiss B., Németh M. – Szalay, Medgyes tizeneggyel futott ki.
És rögtön az történt, amit a feketemezes szombathelyiek akartak. Helyzetek sokaságát alakították ki – és jórészt hagyták is ki – a mieink, de azért egy gólt hosszú-hosszú idő csak sikerült szerezni. A 18. percben Kiss Bence passzával Medgyes lépett ki és még a 16-oson kívülről a rárontó kapus lábai között lőtt a hálóba, 0–1. Hogy csak a két, ezt követő legnagyobb lehetőséget említsük: Szalay a 21. percben, Németh Milán a 34.-ben találta el a kapufát. Simán lehetett volna több is közte.
Aztán szünet után egy másik Haladás jött ki, sajnos... Tesze-toszák voltunk, érthetetlen volt a második félidő első bő tíz perce, egyenlített is a Soroksár. Sőt az 58. percben két "akcióból" összeszedett két sárgát Devecseri Szilárd, így 10 emberrel folytattuk. A meccs legvégén jött a büntetés, a 90. percben egy bűnrossz lövésbe tette bele a lábát egy soroksári játékos (hasonlóan peches gólt kaptunk, mint Gyirmóton volt az első), a labda pedig a hálónkba vágódott, 2–1 oda.
Kár érte, az első félidőben el kellett volna dönteni a meccset.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
