Élő közvetítésünk véget ért.
A második rövid szünetben az alperes jogi képviselője megkereste a felperes ügyvédjét a bíróság épületének folyosóján. Ez is arra utal, hogy a Haladás készsége megváltozott, a korábbiaktól eltérő vehemenciával képviseltetik magukat. Sokkal visszafogottabbak voltak, hiszen tudják, hogy a saját türelmetlenségük áldozatai, és ennek áldozata Aczél Zoltán is. Nem meglepő, de érdekes fordulat. hogy a végén bejelentették, rövid határidővel egyezségi ajánlatot kívánnak adni a felperesnek. Nem akarnak évekig harcolni azért, amit úgysem fognak elérni. Árulkodó, hogy Marton Zsolt, kulcsfontosságú nyilatkozó tanú nem jelent meg a szabályszerű idézés ellenére, és nem is mentette ki magát. A nyugat.hu értesülései szerint az alpolgármestert a tárgyalás időszakában egy közeli vendéglátóhelyen látták. Pedig ő a Haladás beidézett tanúja volt, az ő érvrendszerüket erősíthette volna, de nem akart belemenni egy bizonytalan helyzetbe. Nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, hogy Marton Zsoltnak exponálnia kelljen magát ebben az ügyben, ezért is törekszenek megegyezésre. És azért is, mert sok eljárási és jogalkalmazói hiba van az egészben, a bíró nagyjából tíz különböző okot felsorolt.
– Nem az a kérdés, hogy Aczél Zoltán maradhatott volna vezetőedző. Szerintünk sem! Nem várható el egy munkáltatótól, hogy abban a helyzetben tovább alkalmazza őt, az viszont igen, hogy korrekten szüntesse meg a jogviszonyát. Ő belement volna a közös megegyezésbe, de ezt Marton Zsolt megakadályozta, mondván közpénzről van szó. De olyan pénzek folytak be játékos-értékesítésből a gazdasági társasághoz, amelyeknek semmi közük a közpénzhez, ez logikai buktató! Készek vagyunk megegyezni, Aczél Zoltán is elmondta, hogy más a tárgyalási pozíció. Ésszerű keretek között minkét fél érdeke a megegyezés, de leginkább a másik félé – nyilatkozta a nyugat.hu érdeklődésére Varga M. Péter, a felperes ügyvédje.
18:45
Az alperes ügyvédje kéri Marton Zsolt és Vörös Csaba meghallgatását a következő tárgyalási napon. A felperes ügyvédje emlékeztetett, hogy ők az egész ügyet egyezségkötési lehetőség felvetésével kezdték. Varga M. Péter azért üdvözli az egyezségkötés lehetőségét, mert ez a per ugyan gazdasági alapú, de kiemelkedően rehabilitációs célzatú.
A bíró elnapolta a tárgyalást.
18:35
Arról folyik a vita, hogy ki, mikor és hogyan kereste vagy nem kereste Aczél Zoltánt az előzetesből szabadulása, illetve a taggyűlés időszakában. Czeglédy Csaba szerint Tóth Miklós nem hibáztatható.
A bíró megállapította, hogy a tárgyalásra idézett Marton Zsolt alpolgármester nem jelent meg. A szabadság körében tisztázódott a felperesi kereseti kérelem, a számszaki része egyértelmű, az elmaradt munkabérrel összefüggésben a december 15. és június 30. közötti időszak középarányos (március 23.) késedelmi kamatát veszik figyelembe. A tárgyalásvezető már nem biztos benne, hogy ítéletet tudnak hozni a mai napon. Felvetette, látnak-e lehetőséget a felek a kompromisszumkötésre? V. Nagy Aliz, az alperes ügyvédje azt javasolta, biztosítsanak egy következő tárgyalási napot az ügyben. Az egyezkedés lehetőségétől nem zárkóznak el, de a mai napon már biztosan nem tud egyezséget kötni!
18:25
Czeglédy Csaba jogi véleménye szerint a március 1-én hatályba lépő versenyszabályzat alapján az ezt megelőzően indult, tehát már folyamatban lévő eljárás alá vont személyre ez nem vonatkozhat. A FIFA szabályzatban benne van: ha hazai bajnokságban történik a vétség, akkor a nemzeti szakszövetség jár el az ügyben. Ha úgy gondolja a hazai szövetség, hogy nem tud eljárni, akkor a FIFA fegyelmi szervezetéhez utalhatja az ügyet. Az MLSZ viszont megindította az eljárást... Akkor nincs elévülés, ha a bundagyanú nemzetközi meccsel kapcsolatban vetődik fel. A Haladás nem érzékelte a nagyon komoly bizonytalansági helyzetet, amelyben nem dönthettek volna, Czeglédy véleménye szerint. A Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft-nek az Illés Labdarúgó Akadémiával együtt körülbelül 400 millió forint az éves költségvetése, egymillió eurós éves árbevétellel. A felperes ügyvédjének kérdésére Czeglédy elmondta, a gazdasági társaság képes lett volna kifizetni a két-háromhavi összeget Aczél Zoltánnak.
– Csaba, mondd meg Béláéknak, hogy a Haladás fontosabb nálam – idézte büntetőügyvédje az edzőt, aki ezt az előzetesből való szabadulása után mondta.
18:01
Czeglédy Csaba is megerősítette, hogy szóba került az anyagi juttatás nélküli közös megegyezés lehetősége. Sérelmezte, hogy az alperes nem fogadta el a jogi szakvéleményét. Városi képviselőként beszélt a jegyzővel, az aljegyzővel és a jogi osztályvezetővel is, és kijelentette, agyrém, hogy rendkívüli felmondással akarják elküldeni az edzőt. Jogilag ez nem működik. Azt kérte tőlük, várják meg az MLSZ határozatának jogerőre emelkedését, mert akkor lesznek biztonságban, ugyanis az elsőfokú döntés egy jogi abszurd! Felhívta a figyelmet, hogy az MLSZ a szabályzatában nem tudja a kialakult helyzetet kezelni, tehát az érvényben lévő rendelkezések alapján nem tilthatja ez a trénert.
A bíró részéről elhangzott, hogy az MLSZ-nél a tárgyaláskérésnek nincs halasztó hatálya. És újra a régi nóta: van-e halasztó hatálya a fellebbezésnek, és akár igen, akár nem, miért nem tudja paragrafussal alátámasztani azt a szövetség? Czeglédy emlékeztetett, ő írta azt a fellebbezést, amelyben ízekre szedte az MLSZ első fegyelmi határozatát. Ha megkérdezte volna őt az alperes, akkor elmondta volna, hogy ne dőljenek be a szövetség első döntésének, mert arról csak Rettheghy István tudhatott, illetve a Nemzeti Sport, amelynek a szövetségből valaki kiszivárogtatta. Amikor ezt napvilágra hozták, a Haladás kényszerhelyzetben érezhette magát. Ezt már a klub védelmében mondta. Az MLSZ fegyelmi bizottság elnöke egy személyben döntött, és tévedésbe ejtette a szombathelyi klubot.
A bíró szerint az MLSZ fegyelmi bizottságának elnöke annak idején elrendelhette az eljárást, és az elrendelés során fel is függeszthette azt. A Haladás nem mérte fel, mi a valós helyzet, ezért kértem a Haladást, hogy várjanak még a döntéssel. A bíró szerint felvetődő kérdés, miért nem várt még a klub? Az előzetes letartóztatás elegendő indok a rendkívüli felmondáshoz, de ezzel nem élt a klub, sőt szabadságra küldte az edzőt. Czeglédy Csaba annak idején azt is tanácsolta, hogy küldjék el fizetés nélküli szabadságra Aczél Zoltánt, amíg nem tisztázódik a helyzete.
17:22
Czeglédy Csaba a mobiltelefonos híváslistájával bizonyította, hogy mikor és mennyit beszélt Tóth Miklóssal. A december 9-én rendezett rendes taggyűlésen szóba került, hogy Aczél a lelki megrázkódtatás miatt alkalmas-e a vezetőedzői feladat ellátására?! Jogosan felvetődött, hogyan kezelje a Haladás a kialakult helyzetet? Volt egy szubjektív, illetve egy jogi vita. Abban maradtak, hogy a december 14-i, rendkívüli taggyűlésen hallgassák meg a trénert, de a jelenlévő Czeglédy ekkor még nem tudhatta, hogy Aczéllal együtt szembesítésen vesznek majd részt. December 12-én jelezte Tóthnak, és valószínűleg Marton Zsoltnak is, hogy gond lesz a két nappal későbbi megjelenéssel. Czeglédy bízott benne, hogy a vezetőedző távolléte nélkül nem döntenek a sorsáról. Marton alpolgármester azt nyilatkozta a sajtóban, hogy nincs napirenden a felperes kirúgása. Kedden a sportnapilap megírta, hogy van MLSZ-döntés az ügyben, ezért Czeglédy másnap megkérte a fegyelmi bizottság határozatát a szövetségtől.
– Egyértelmű volt számomra milyen irányba mennek a folyamatok – mondta Czeglédy Csaba. – Többször hívtam Marton Zsoltot és Tóth Miklós ügyvezetőt a december 14-i taggyűlés ideje alatt is. Elértem őket, de Marton Zsolt kiment a teremből, hogy a többiek ne tudják, hogy velem beszél. Erről Séllei Árpád és Vízvári Balázs beszélt nekem. Aczél Zoltán telefonjait elkobozták, nem volt elérhető, csak a felesége és az én számomon. Arra kértem Tóth Miklóst, ne a feleségén keresztül akarja elérni, velem egyeztessenek a felmondás körülményiről. Jogi szakvéleményt készítettem a taggyűlésnek, hogy miért nem élhetnek a rendkívüli felmondással Aczél esetében. De előkerült egy ellen jogi szakvélemény, aláírás nélkül, amelyben az szerepelt, hogy az én álláspontom rossz. Figyelmeztettem Marton Zsoltot, hogy a felperes meghallgatása nélkül nem lehet rendkívüli felmondást alkalmazni, ne hozzák olyan helyzetbe, hogy kirúgják. Ha fizikailag ott tudtam volna lenni a december 14-i taggyűlésen, akkor megakadályoztam volna a döntést.
17:07
A felperes fenntartja az álláspontját a szabadság kiadásának témakörében. A bíróságnak be kellett volna idéznie Vörös Csaba technikai vezetőt, aki elvileg átadta a papírokat az edzőnek. A jogellenesség jogkövetkezményeként alperesi elmarasztalást és hathónapos középértéket várnak el, az elmaradt munkabérnél pedig a december 15. és június 30. közötti középarányos mértékű késedelmi kamatot. A nemzetközi licencre vonatkozó előadást a felperes ügyvédje nem tartja relevánsnak, hiszen a csapatnak a tárgyidőszakban nem volt lehetősége a nemzetközi kupaszereplés elérésére. Varga M. Péter szerint mindegy, hogy a bíróság a taggyűlési határozatot, vagy az álláspontja szerint jogellenes és érvénytelen ügyvezetői rendelkezést veszi-e figyelembe, mert egyik sem hivatkozik FIFA- és nemzetközi szabályzatokra. Erre csak az elsőfokú MLSZ fegyelmi határozat hivatkozik, tette hozzá a bíró.
Czeglédy Csaba kijelentette, hogy a felperes jogi képviselője a büntetőügyben, és egyaránt elfogult Aczél és a Haladás irányában is, mert a klub szívügye, és ugyanúgy tűzbe menne érte, mint az edzőért. Ez szubjektív, ami az objektív dolgokat illeti: önkormányzati képviselőként tevékenykedik, és egy önkormányzati többségi tulajdonú cégről van szó, amelyben ráadásul tulajdonrészt vásárolt, amit később el is ajándékozott.
16:55
Rövid szünet után folytatódik a tárgyalás. A bíró Marton Zsolt alpolgármester és Czeglédy Csaba tanúk meghallgatása után fél 6 körül ítéletet szeretne hirdetni, de még egyikük sincs itt!
16:40
Kevés az új elem az elhangzottak során, a bíró úgy tematizálja a tárgyalást, hogy leginkább ugyanoda kanyarodik vissza a beszélgetés. A halasztó hatály kérdésköréről beszélgettek a taggyűlésen, próbálták értelmezni, de Séllei szerint nem volt bizonytalanság a témából. Úgy értelmezték, hogy ez egy érvényes határozat, és Aczélt az MLSZ felfüggesztette. A tanú emlékezett, hogy a fegyelmi határozatban szerepel egy pont, amely szerint fellebbezésre van lehetőség. Varga M. Péter emlékeztetett rá, hogy Illés Béla tanúvallomása szerint nem volt közös értelmezés, megbíztak Tóth Miklós ügyvezető értelmezésében. Bírói kérdés: a végső értelmezést ki adta meg? Tóth Miklós kijelentette, hogy ő készítette elő a taggyűlésre a szükséges okiratokat, értesítéseket, szabályzatokat, másolatokat. Séllei is megerősítette, az önkormányzat részéről Marton Zsolt alpolgármester nem járult hozzá, hogy az edző két-háromhavi tiszteletdíjat kapjon, azzal az indoklással, hogy többségi önkormányzati tulajdonú cégről, így közpénzekről van szó, és közös megegyezésről csak anyagi ellenszolgáltatás nélkül lehet szó. A tanú azt mondta, Aczél vezetésével nagyon jól szerepelt a csapat, jó volt vele a viszony, ezért tartotta indokoltnak a pénz kifizetését.
Varga M. Péter kérdése: Marton Zsolt alpolgármester beszélt-e telefonon Czeglédy Csabával a taggyűlés alatt? Séllei nem emlékezett.
16:25
Komoly előrelépés 5 órás tanácskozás elteltével sincs. Tanúként szólították Séllei Árpádot, a Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. résztulajdonosát. Megerősítette, hogy a december 9-i taggyűlésen Aczél szerződéshosszabbításáról lett volna szó eredetileg, de az őrizetbe vétele miatt az élet átírta a forgatókönyvet. Meg kellett vitatni, hogyan tovább a kialakult helyzetben. A tanácselnök ismét feltette a kérdést, hogy a taggyűlési határozatba miért nem foglalták bele azt a részletes indoklást, amelyet az ügyvezetői értesítés tartalmaz?! A Haladás Marketing Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, náluk minden taggyűlés esetében az a szokás, hogy a határozatokat utóbb az ügyvezető közvetíti. Reakció: ezzel hibás gyakorlatot folytatnak, amelyet azonnal meg kell szüntetni! A taggyűléseken nem hangzott el, hogy Aczél vajon bűnös, vagy nem bűnös. Séllei ezen kívül komolyabb újdonságot a korábban elhangzottakhoz képest nem mondott.
15:53
Megérkezett a Haladás titkárnője, aki a szabadság-nyilvántartás és a havi bérlista készítését is végzi. Elmondta, hogy a béreket bankon keresztül szokták utalni, ezért a havi bérlistát nem szokta aláíratni. Az ügyvezetővel egyeztetve szokta beírni a nyári és a téli szabadságok időpontjait. Tudósítói közbevetés: furcsán hangzik az a megítélés, miszerint Aczél Zoltán előzetes letartóztatása során szabadságon volt... A tanácskozásvezető ismét hangsúlyozta, hogy a bérpapírokat a munkajogi általános szabályok szerint nem kellett aláírni. Régebben is csak azt kellett aláírással igazolni, hogy az ember magát a pénzt átvette. Aczél leszögezte, a titkárnő a klub egyik legcsodálatosabb munkatársa, akit nem akar kellemetlen helyzetbe hozni. Szalayné Fehér Rita elmondta, ő általában Vörös Csabával küldte le az edző havi papírjait. A bíró ebből arra következtethet, hogy amennyiben ezeket Aczél nem kapta meg, akkor a technikai vezetőnél akadtak el az iratok.
15:42
Aczél Zoltán elmondta, neki sincsenek pontos információi azzal kapcsolatban, hogy amennyiben ő maradt volna a vezetőedző, a csapat nevezhetett volna-e a nemzetközi kupára?! Bírói megjegyzés: nem tudunk mit kezdeni az MLSZ-szel, mert olyan, mint egy tanú, amely csak arra válaszol, amit kérdezünk tőle, de a kérdés lényegét, logikáját nem veszi figyelembe, a válasza a kérdés tisztázására nem irányul. Illés Béla kijelentette, hogy csak a büntetőeljárás alapján, MLSZ-határozat és fegyelmi nélkül is azt javasolta volna, hogy rendkívüli felmondással váljanak meg Aczél Zoltántól!
15:33
Illés Béla közölte, az volt a legfőbb feladat a december 14-i taggyűlésen, hogy személyesen leüljenek megbeszélni a kialakult helyzetet Aczél Zoltánnal, hiszen őket is nagyon váratlanul érte az edző őrizetbe és előzetes letartóztatásba vétele, és nem tudtak semmit az üggyel kapcsolatban. Tóth Miklós azonban hiába kereste Aczélt, nem érte el, de a taggyűlés elhalasztásának lehetőségéről nem volt szó. Nem vetődött fel kétség azzal kapcsolatban, hogy Aczél Zoltánt a büntetőügyben képviselő Czeglédy Csaba közvetített a tréner és a klub között azokban a napokban. Az ügyvezető utánanézett az MLSZ fegyelmi szabályzatának, ezért fel sem vetődött, hogy az elsőfokú döntés nem jogerős!
15:23
Tóth Miklós elmagyarázta a magyar és a nemzetközi klublicenc szabályzatának rendszerét. A tanácskozásvezető kiemelte, mindez azért fontos, mert a nemzetközi rendelkezésekben szerepel az, hogy a korrupcióval kapcsolatos cselekmény nem évül el. Tóth ügyvezető elárulta, hogy az idén májusban benyújtott UEFA klublicencben jelezni kellett, hogy a Haladás korábbi vezetőedzőjét bundázással gyanúsították. Ha Aczél maradt volna a tréner, az európai szövetség valószínűleg elutasította volna a licenckérelmet. A bíró megállapította, hogy Illés Béla a jogi kérdésekkel nincs tisztában, ezért ezekbe nem megy bele.
Varga M. Péter ügyvéd kérdése Illéshez: mi volt az elvárás és a cél Aczél szerződtetésekor? Válasz: az edzőnek sikerült a célokat megvalósítania, hiszen a csapat a nyolcadik helyen végzett az előző szezonban, és szerepe van Simon Attila, valamint Kovács István értékesítésében is, hiszen sikeresen beillesztette őket a csapatba, amelyben jól szerepeltek. Újabb ügyvédi kérdés: mekkora összegért értékesítették az említett két játékost. Bírói reagálás: ennek nincs jelentősége az ügyben, mert a felperes munkavégzésével senki semmilyen negatív ítéletet nem adott! Illés kérdésre válaszolva elmondta, olvasta az ügyvezető által a felperesnek megküldött rendkívüli felmondást és a taggyűlési határozatot is, de ezek részletes tartalmára nem emlékszik. Állítása szerint a taggyűlésen a többi résztvevőnek is az volt a véleménye, hogy új vezetőedző kell a nyugodt felkészülés érdekében, s a közös megegyezésről is szó volt.
Illés Béla annak idején felvetette a taggyűlésen, hogy Aczél két-háromhavi fizetése legyen az anyagi kompenzáció, és ezzel Séllei Árpád, a másik tulajdonos ügyvezetője is egyetértett! Csak a többségi tulajdonos önkormányzat képviselője, Marton Zsolt nem tette le emellett a voksát, de nem indokolta meg, miért. Öt fordulóval a bajnokság téli időszakának vége előtt is volt egy taggyűlés, amelyen szóba került a vezetőedző kettő plusz egyéves szerződéshosszabbítása. De elhangzott, hogy várják meg a szezon végét, hogy a hátralévő öt meccs rosszul sikerül, a csapat a kiesőhelyen találta volna magát. A tulajdonosok megbízták az ügyvezetőt, hogy kezdje meg a megbeszéléseket Aczél Zoltánnal.
15:00
A folytatásban a bíró ismertette, hogy a labdarúgás nemzetközi szabályzatai és a magyar jogszabályok bizonyos pontokon nem egyeznek, ilyen például az egyéves elévülés témaköre. Ezért szüntette meg az MLSZ fellebbviteli bizottsága Aczéllal sporttevékenységének felfüggesztését. Továbbra is elvesznek a részletekben, már olyan feltételezéseknél tartanak, hogy mi lett volna, ha Aczél a csapat mellett maradhatott volna, és a Haladás megnyeri a Magyar Kupát, s ezáltal kiléphet a nemzetközi porondra...
14:54
Illés hozzátette, az edzőváltás jogi hátterével nincs tisztában, és a március 1-től hatályos MLSZ-szabályozást is csak nagyjából ismeri. A tanácselnöki rákérdezett, Illés szerint a felperes elláthatott-e vezetőedzői tevékenységet március 1. után a bűncselekmény alapos gyanújára való tekintettel. A korábbi kiváló játékos, jelenlegi résztulajdonos úgy vélekedett, a vezetőedzőnek mind erkölcsileg, mind szakmailag olyan embernek kell lennie, akire a játékosok felnéznek, hallgatnak, bíznak benne. A bíró ezt a vélekedést úgy kommentálta, hogy ez csak az érzelmi és tartalmi megközelítése a reakciónak, de ő a versenyszabályzat összefüggésében kérdezte!
A tárgyalásvezető ismét felolvasta a március 1-én hatályba lépett MLSZ-szabályozást. Illés elmondta, hogy az ilyesfajta szabályokat az ügyvezetőnek kell ismernie a klubnál.
14:46
Illés Béla elmondta, hogy Tóth Miklós ügyvezető utánanézett a szabályoknak, és az MLSZ fegyelmi bizottságának elsőfokú döntését úgy értelmezték, hogy a határozat jogerős. Ezek után hozták azt a döntést, miszerint új vezetőedzővel kezdik a felkészülést. Nem akartak olyan trénert foglalkoztatni, aki ellen büntetőeljárás folyik, amelyről ráadásul nem is tudhatták, mennyi ideig tart. Illés ismét hangsúlyozta, mindenképpen amellett volt, hogy új vezetőedző után kell nézni. Felvetődött a közös megegyezés lehetősége, de nem tudták elérni Aczélt. Meg volt beszélve, hogy a december 14-én rendezett taggyűlésen személyesen megjelenik, de nem jött el, így a közös megegyezéses szerződésbontást nem tudták kivitelezni.
14:42
– A vezetőedző kirakatember a csapat életében, ő nyilatkozik a legtöbbet a sajtóban, médiában – mondta Illés Béla. – Nem mindegy, milyen a megítélése. Nem lehetett vállalni, hogy elkezdődik a bajnokság, és behívják meghallgatásra mondjuk egy bajnoki mérkőzés előtt, és akkor a csapat megint ott áll vezetőedző nélkül. Én azt javasoltam a december 9-én rendezett taggyűlésen, hogy a januári felkészülés során a nyugodt munka érdekében már új vezetőedzőre van szükség a csapat életében. A Haladást elég sok erkölcsi kár érte, mert mindig úgy jelentek meg a híradások, hogy Aczél Zoltán, a Haladás vezetőedzője, miközben az egész ügyhöz a Haladásnak jóformán semmi köze nem volt. Az együttest ennek sem akartuk kitenni.
A bíró kijelentette, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvek annyira nyúlfarknyiak, hogy az már botrányos! Az elhangzottak gyakorlatilag nincsenek benne rögzítve. A december 9-én rendezett ülés 18 órakor kezdődött és fél 10-ig tartott, az erről készült jegyzőkönyv viszont csak kétoldalas, és ritkán szedett. Ebben Illés hozzászólása mindössze egy mondat vagy kettő, és az is a veszprémi Novothny Soma, illetve a győri Alekszidze esetleges leigazolásáról szól. A vezetőedzőről csupán annyi, hogy meghívják a következő taggyűlésre.
– Aczél Zoltán ügye nem is taggyűlési napirendi pont volt, utána beszéltünk róla hosszasan – tette hozzá Tóth Miklós.
14:32
Tanúként szólították a terembe Illés Bélát, a Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. egyik tulajdonosát, a klub sportigazgatóját. Aczél Zoltánnal való munkakapcsolatának tartalmi részéről elmondta, hogy ez a játékosok igazolásában, a keret kialakításában, és minden egyéb, a felnőtt csapatot érintő szakmai dologban merült ki. Elmondta, jelentősen nehezítette az együttes helyzetét, hogy Aczél előzetesben volt a Videoton elleni Magyar Kupa-visszavágóra való felkészülés során. Székely Tibor pályaedző nagyon jó munkát végzett, de a játékosoknak nem volt mindegy, milyen lelkiállapotban készülnek, hiszen őket és a vezetőket is megrázta a vezetőedző őrizetbe vétele.
Mivel a bíró egyáltalán nincs képben a magyar és a nemzetközi labdarúgással kapcsolatban, Illés Bélának a bajnokság és a kupa versenyrendszerét, illetve a felkészülési időszakok mibenlétét is részletesen, szájbarágósan el kell magyaráznia neki.
14:10
A klub adminisztrátorának meghallgatását indítványozták a bérlista és a szabadság-nyilvántartás ügyében. A két fél ebben egyetértett, Tóth Miklós már fel is hívta telefonon, és megkérte, még a mai napon, a mostani tárgyalásra jöjjön el!
14:00
Továbbra is a szabadságnapokat próbálják összeszámolni a felek, de kezdenek elveszni a részletekben: a szezon végén Aczél kiadta a szabadságot játékosainak, majd egy hétre Hévízre utazott a családjával. Amikor ezt Tóth Miklós megtudta, meghívta őket egy napra, grillpartira. Kérdés: a fizikai távollét szóban forgó egy hetében történt-e munkavégzés? A felperes ügyvédje kijelentette, a kötetlen munkaidő esetében foglalkoztatottnál semmilyen speciális szabály nincs a szabadság kiadására vonatkozóan! A szabadság kiadása és annak nyilvántartása ebben az esetben csak egy dekoratív aktus. A bíró kijelentette, hogy a jogszabályok szerint a munkáltatónak kell vezetnie a szabadság-nyilvántartó lapot, de nem kötelező aláíratni a munkavállalóval. Varga ügyvéd kérdése: az ügyvezetőnél rendezett grillparti a munkaidő részét képezte-e?
13:45
A tárgyalás második fázisát a szabadságolás témakörével kezdték. Tisztázandó kérdés, hogy hány nap szabadságot vett ki munkaviszonya során az edző, és ezekről kapott-e szabályszerű bérkifizetési, munkabér-elszámolási listát. Varga M. Péter ügyvéd kijelentette, hogy a felperes az előzetes fogva tartás idejére elszámolt szabadságot is elfogadja, de hangsúlyozta, hogy kötetlen időben foglalkoztatott munkavállalóról van szó, akinek a szabadságot ki kell adni, a bérlapot pedig el kell juttatni a munkavállalóhoz! A bíró elmondta, hogy Aczél bérkifizetési listája nincs aláírva. Varga indítványozta, hogy az alperes igazolja, a bérlapok átadása dokumentáltan megtörtént a felperes részére. Az alperest képviselő V. Nagy Aliz állítása szerint a bérlapok minden hónapban elkészültek, és a bérszámfejtést végző adminisztrátor munkatárs segítségével átadásra kerültek Aczél részére, de nem volt gyakorlat erről átvételi elismervényt aláíratni. Hangsúlyozta, hogy kötetlen munkarendben dolgozik Tóth Miklós ügyvezető, valamint Vörös Csaba technikai vezető is. A szabadság-nyilvántartást a gyakorlatban előzetes egyeztetéseknek megfelelően adminisztrálták.
13:28
Folytatódik a tárgyalás! Érdekesség, hogy a szünetben a bíróság épületének folyosóján a két fél jogi képviselői tanácskoztak egymással. Közben megérkezett Tóth Miklós és Illés Béla, akiket Aczél Zoltán kézfogással köszöntött.
Az iratismertetésnek vége, ebédszünet! A tárgyalás 13 óra 20 perckor folytatódik!
12:45
Két és negyed órája tart a tárgyalás. A bíró felhívta a figyelmet egy fontos Tóth Miklós ügyvezető nem úgy írta alá Aczél rendkívüli felmondását, mint ügyvezető, hanem odaírta ezt is: „a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult taggyűlés nevében.”
Költői kérdések a tárgyalás vezetője részéről: az ügyvezető túllépte-e azt a mozgási lehetőséget, amelyet a taggyűlési határozat egy mondata számára biztosított, vagy nem? Az ügyvezetői felmondást kell elemezni pontról-pontra, vagy csak azt a minimumot kell nézni, ami a taggyűlési határozatból és az MLSZ fegyelmi határozatból következik?
12:32
A bíró az MLSZ elsőfokú fegyelmi bizottsági döntésének halasztó hatályával kapcsolatban elmondta, hogy az erre vonatkozó tájékoztatást a szövetség részéről tudomásul vették, ugyanakkor ennek a sportági szervezet szabályzataiban nincs nyoma! Mindeközben a fegyelmi szabályzat különböző pontjaiból idézett, amelyek olykor más és más módon rendelkeznek az első fok halasztó hatályáról. A tárgyalásvezető ebben a témakörben az MLSZ levelének nagyvonalúságát és nem teljes szakmaiságát kárhoztatta.
A megkereséseket a bíróság nem szokta megküldeni a feleknek, most csak azért tette meg, hogy lássák, az MLSZ részéről a többszöri megkeresés ellenére sem kimerítő a válasz!
– A probléma érzékenységét az MLSZ nem érzékelte, ezt nagy nyomatékkal kell mondanunk – vélekedett a bíró.
12:03
Az MLSZ fellebbviteli bizottságának elnöke, Dr. Csorba Zsolt leveléből is az derül ki, hogy az elsőfokú döntés nem keletkeztetett kötelezettséget az alperes számára. „A sporttevékenység alóli felmentés nem fegyelmi büntetés, és mint ilyen, halasztó hatályú” – áll Retteghy István MLSZ fegyelmi bizottsági elnök levelében.
11:55
75 perc elteltével, 11 óra 46 perckor ért véget az iratismertetés első fázisa, amelyből kiderült a két fél részletes álláspontja, illetve az MLSZ jogi vélekedése. A bíró megint hangsúlyozta, különösen fontos kérdés az ügyben, hogy az MLSZ részéről a sporttevékenység felfüggesztésének van-e/volt-e halasztó hatálya, van sem?! Ebben a felek között továbbra is vita van. Ez azért kulcskérdés, mert a taggyűlési határozat az MLSZ fegyelmi határozatára utal, de ezt a határozatot a másodfok megváltoztatta.
– Ha eljutunk oda, hogy nincs halasztó hatálya, akkor a következő kérdés, hogy az előzetes végrehajthatóság kérdésköre hogy néz ki? Erre kellett az MLSZ-nek választ adnia – mondta a bíró.
A szövetség közölte, hogy kizárólag a másodfokú döntés keletkeztetett kötelezettséget az alperes számára! A tárgyalásvezető idézte az MLSZ Jogi- és Sajtóirodájának vezetője, Borbély Zoltán mondatát, amelyet korábban a Rangadó.hu-nak nyilatkozott: „ha most menne a bajnokság, akár ülhetne is a kispadon.”
Az előzetes végrehajthatóságról elhangzott, hogy ez az MLSZ levelében került szóba, a felperesi, illetve az alperesi beadványban nem.
11:40
A felperes Aczél Zoltán szerint az alperesi ügyvezető csak adminisztratív úton járt el, amikor közölte a szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését, hiszen azt valójában a taggyűlés szüntette meg, amelynek határozatát kell vizsgálni a jogszerűség kérdéskörében. A Haladás a siófoki Tusori Richárd példáját említi, aki elfogadta a közös megegyezéses szerződésbontást, amit Aczélnak is felajánlottak. A felperes válaszában kiemelte, Tusori esetében a klub garantálta, hogy amennyiben az MLSZ utóbb felmenti a játékost, a BFC Siófok ismét munkaviszonyt létesít vele, és az átmeneti időszakban kieső átlagkeresetét az új munkaviszony kezdetekor számára megtéríti! Aczél álláspontja szerint a munkavállalótól nem várható el olyan közös megegyezés aláírása, amelyben a munkáltató rögzíti, hogy semmilyen kötelezettséget nem vállal, a munkavállaló viszont azonnal lemond minden jogosultságáról.
11:27
A felperes keresetpontosításában szerepel, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását várja el a bíróságtól, továbbá azt, hogy kötelezze az alperest a 2012. június 30-ig esedékes 7 386 710 forint munkabér, plusz késedelmi kamat megfizetésére, valamint a ki nem adott 17 nap szabadság 772 ezer forintos pénzbeli megváltása, plusz késedelmi kamat megfizetésére, ezen kívül az erkölcsi felelősség viselésére. Az elhangzott összegek a következő adatokból következnek: havi átlagkereset 1136 417 forint, napi átlagkereset 51 655 forint.
11:20
A Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. álláspontja szerint Aczél Zoltán szakmai, és közvélemény általi megítélését rendkívül hátrányosan érintette, hogy meggyanúsították a fogadási csalási ügyben, mindez veszélyeztette a csapat eredményes felkészítését. A profi sportban az edző példakép, apaszerepet tölt be a közösségben, a játékosoknak vakon meg kell bízniuk benne, hogy kétségek nélkül tegyenek eleget utasításainak. Az edzőnek fedhetetlennek kell lennie, hogy erkölcsileg ne lehessen megkérdőjelezhető a szerepe, játékosainak ne leshessen kétsége személyével szemben. Ha a sportban a legnagyobb bűnnek számító bundázás árnyéka vetül rá, erkölcsileg megsemmisül játékosai előtt.
11:08
Az MLSZ válaszából kiderül, hogy a szövetség álláspontja szerint a március 1-én hatályba lépett új szabályozás megerősítette és vitathatatlanná tette a meggyanúsított sportszakemberek versenyrendszertől való távoltartását.
„Az a sportszakember, továbbá labdarúgó, aki ellen labdarúgó-mérkőzés eredményének vagy eseményeinek bármilyen módon történő jogellenes befolyásolása okán közvádas, szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult, az MLSZ versenyrendszerében semmilyen tevékenységet nem folytathat az eljárás jogerős befejezéséig, megszüntetéséig.”
Az iratismertetés során elhangzott az is, hogy az alperes szerint a felperesnek az előzetes letartóztatás megszüntetése utáni elérhetetlensége és együttműködésének teljes hiánya az időhúzás céljából történt.
10:55
A tárgyalást vezető bíró megállapította, hogy Aczél Zoltán felperes személyesen megjelent, Tóth Miklós, a Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. ügyvezetője viszont egyelőre nem érkezett meg.
Hangsúlyozta: fontos kérdés, hogy a gazdasági társaságnál ki gyakorolja a munkáltatói jogokat, mert a taggyűlés döntött a felmondásról, de a Tóth Miklós által aláírt felmondás sokkal részletezőbb, mint a taggyűlési határozat. Emlékeztetett, hogy a taggyűlési határozat szerint 2011. december 15-én rendkívüli felmondás alapján megszüntette Aczél munkaviszonyát a klub, miután a kezdeményezés ellenére sem sikerült közös megegyezés szerződést bontaniuk.
Az MLSZ-t többször is megkereste az ügyben a bíróság, a legfőbb vizsgálandó szempont az volt, hogy Aczél sporttevékenysége felfüggesztésnek volt-e halasztó hatálya, vagy nem. Az MLSZ illetékese a bíróság megkeresésére azt válaszolta, hogy a szövetség álláspontja a fegyelmi szabályzatában, illetve fegyelmi bizottságának és fellebbviteli bizottságának határozataiban ölt testet. A bíró hozzátette, a bíróság megkeresésére az MLSZ nem, vagy nem teljes körű válaszokat adott.
A tárgyalás 10:30-kor kezdődött.
Az első tárgyalási napról tudósításunkat itt olvashatják.
