Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Változnak a labdarúgás szabályai

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Szabályalkotó Testülete idén márciusban döntött arról, hogy 2019. június 1-jét követően néhány szabályt megváltoztat.
-----

A változtatások célja a játékosok viselkedésének javítása, a tiszteletet és a tiszta játékidőt növeljék, ezáltal váljon a labdarúgás sportszerűbbé és vonzóbbá.

A változások közül kétéves kísérleti időszak után döntöttek a következőkről:

  • a lecserélt játékosnak a határolóvonal legközelebbi pontján kell elhagynia a játékteret, kivéve, ha a játékvezető engedélyezi, hogy a felezővonalnál tegye ezt meg (eddig nem

    kellett

    , hanem csak

    elhagyhatta

    bárhol a játékos a játékteret, azaz például, ha vesztésre állt az a csapat, amelyik cserélt, akkor lemehetett volna a lecserélendő futballista bárhol. Ha pedig időt húzott volna egy győzelemre álló csapat, akkor a játékos szép lassan elbandukolt a felezővonalig, közben letolta a sportszárát, megtapsoltatta magát a szurkolókkal, még talán a játékvezetővel is kezet fogott.) Ez a szabályváltoztatás egyértelműen növelheti a tiszta játékidőt.
  • a játékvezető ezentúl lapot mutathat fel a sportszerűtlenül viselkedő csapatvezetőnek (eddig sárga vagy piros lapot csak és kizárólag a játéktéren lévő vagy a kispadon helyet foglaló cserejátékos vagy lecserélt játékos kaphatott. Ha pl. a vezetőedző túl hevesen reklamált, vagy megsértett valakit, akkor a játékvezető elküldhette a kispadtól, ezt eddig kézmozdulattal tette meg. Mostantól azonban sárga vagy piros lappal szankcionálhat). Ez a szabályváltozás mérlegelési lehetőség nyújt a játékvezetői csapatnak, hogy figyelmezteti-e (sárga lap - ami azért egyfajta visszatartó erőt jelenthet) a kispadon helyet foglaló csapatvezető valamelyikét, vagy elküldi onnan (piros lap).
  • a védekező csapat javára a saját büntetőterületén belülről elvégzett szabadrúgás vagy a kirúgás esetén a labda akkor kerül játékba, amikor elrúgják és elmozdul (azaz ezentúl nem kell elhagynia a fenti két esetben a labdának a büntetőterületet). Ez a módosítás is gyorsít(hat)ja a játékot.
    A játékvezető perspektívája a döntő.
    Vágvölgyi Bálint
  • a büntetőpontról elvégzett rúgások esetén (ez a fura megfogalmazás a kupasorozatok tizenegyes-párbaját jelenti) megszűnik az ABBA sorrend, és marad a

    hagyományos

    ABAB rúgási rend, azaz felváltva rúgják a büntetőket a csapatok (nálunk ez kevésbé ismert, ugyanis Magyarországon csak kevés helyen alkalmazták ezt, pl. éppen Vas megyében a Halmosi Zoltán Magyar Kupa-küzdelemsorozatban)
  • a labdaejtés új szabályaként a játékszert a játékvezető csak egy játékos elé ejti le (az elé, akiknek a szituáció után

    jár

    a labda), mindenki másnak legalább 4 méterre kell tartózkodnia. (Ezzel megelőzhető az, hogy pl. a labda visszaadásával kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljön az a csapat, aki azt korábban birtokolta, pl. mélyen a saját térfelükre, bedobásra rúgják vissza a labdát.) Ha a labda a játék megállításakor a büntetőterületen belül volt, akkor azt a védekező csapat kapusa elé kell leejteni.
  • a kezezés szabálytalanságát is pontosítja a szabályalkotó. Büntetendő, ha labda úgy érinti a kezet/kart, hogy a kéz/kar a váll magassága felett van; ha kézzel/karral szerez gólt (akár véletlenül is); ha kézzel/karral kerül birtokába/irányítása alá a labda, és azzal gólt szerez vagy gólszerzési lehetőséget teremt; ha a testét a kezével természetellenes módon nagyobbítja meg, sportszerűtlen módon nagyobb akadályt képezve azáltal, hogy keze/karja távolabb kerül a testétől. Viszont nem büntetendő, ha a labda a saját testéről vagy más játékos testéről pattan le (azaz a Liverpool–Tottenham BL-döntő első percében megadott büntető ezen szabálymódosítás után nem ér 11-est), és az sem, ha a játékos elesik és keze/karja a teste és a talaj között helyezkedik el támaszként. (Ez utóbbi elég sok megadott és meg nem adott büntetőrúgást lehet példaként felhozni.)
  • eddig, ha nem lappal szankcionált a játékvezető egy szabálytalanságot amikor büntetőrúgást ítélt, és az esetnél ápolást kellett kérni a szabálytalanságot elszenvedő játékosnak, akkor el kellett hagynia a játékteret. Mostantól azonban, ha ő végeznél el a büntetőrúgást, akkor a kezelés után maradhat a játéktéren
  • eddig a pénzfeldobás után a nyertes csapatkapitány térfelet választhatott. Mostantól azonban választhatja azt is, hogy a kezdőrúgást végzi el
  • Jobb, ha elfogadja mindenki, hogy a játékvezetőnek van igaza.
    Vágvölgyi Bálint
  • ha egy szabálytalanságot sárga vagy piros lappal szankcionált a játékvezető, akkor annak kiosztásával és adminisztrációjával meg kellett várni a játékvezetőt. Mostantól azonban gyorsan elvégezheti a nem vétkes csapat a szabadrúgást, és ha az gólszerzési lehetőséget eredményez, akkor a következő játékmegszakításig a játékvezető elhalaszthatja a lap kiosztását (ez ismét gyorsíthatja a játékot)
  • ha egy sorfal legalább három játékosból áll, akkor abba/amellé nem állhat senki az ellenféltől, ugyanis legalább 1 méteres távolságot kell tartani tőlük
  • büntetőrúgás esetén a kapusnak eddig a kapuvonalon kellett állnia, és a rúgás pillanatáig nem mozdulhatott el. Mostantól azonban elég, ha a rúgáskor csak az egyik lába van a kapuvonalon (ez a szabály azért érdekes, mert minden szabályváltozás az esetek 99%-ában azért van, hogy minél több gólt láthassanak a nézők, kicsit szlengesen fogalmazva, mindig a kapusok szívtak. Ez azonban az az 1%, amikor valamit segítene a szabályalkotó a hálóőröknek)
  • a gól ünneplésekor (

    túlzott gólöröm

    ) két esetben járt a sárga lap: ha a gólszerző levette a mezét, vagy, ha kerítésre mászott (2012-ben Huszti Szabolcs a Hannover színeiben talán élete gólját rúgta, amikor a Bremen ellen a 93. percben ollózva szerzett gólt. Az érzelmein

    természetesen

    nem tudott uralkodni, levette a mezét és a saját szurkolótáborához rohant. A német játékvezető két sárga lapot, és a másodikkal együtt a pirosát is kiosztotta neki. A szabály, az szabály... még ha nem is biztos, hogy jó az a szabály. 2016-ban az Eb-ről minden magyar emlékszik Szalai góljára az osztrákok ellen, és a gólörömére is – ott azonban a francia játékos még az egy sárga lapot is

    elfelejtette

    felmutatni Szalainak). Ez a szabály ezentúl is így van, és akkor is jár a sárga, ha a gólt később érvénytelenítik.
  • amennyiben a kapus megkísérli bedobás vagy szándékos passz után tisztázni a labdát, és az sikertelen, akkor a kapus megfoghatja kézzel a labdát (pl. hazadobják a labdát a kapusnak, aki egy óriási luftot rúg, a labda pedig gurul a kapuja felé, akkor kétségbeesésében megfoghatja. Ha ugyanezt csak eljátssza, akkor hasonlóan az eddigiekhez, közvetett szabadrúgás jár az ellenfélnek)
  • ha a játékvezetőhöz hozzáér a labda, akkor labdaejtés következik (ez talán egy fura változtatás. Amióta van szabálykönyv, azóta a kapufák, a sarokzászlók és a játékvezetők a játéktér

    részei

    , azaz, a hozzájuk érő labda arra pattant, amerre

    akart

    )
  • A szabályok június 1-től élnek a barátságos mérkőzéseken, de a június tétmérkőzéseken (pl. az Eb-selejtezőkön) még nem! Az újonnan induló bajnokságban már ezen szabályok szerint játszanak, de ahol (pl. északi országok) még tart a bajnokság, ott a szervező dönti el, hogy mikortól lépteti életbe a módosításokat.

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Tovább erre az oldalra