Szombathelyi Haladás MTE 1904 2-0
Gólszerző: Dr. Andorka, Nagy G.
Szombathely Haladás: Sipos 0 - Tóth P. 6, Udvari 5, Rajos 6, Kiss M. 5 - Sipos 5 (Mihalecz 5), Kaj 7, Hegyi 5 ( Imre), Nagy G. 6 - Finta 5 (Schimmer), Dr. Andorka 6
A közönség nem nagyon változtat a szokásain. Az utolsó pillanatban érkezik. Tíz perccel a kezdés előtt még lehangoló látványt nyújt a stadion. Egy pillanatra el is bizonytalanodik az ember, hogy mikor kezdődik a találkozó. Aztán jönnek a játékosok melegíteni, és persze a szurkolók a lelátóra. Reménykedünk egy jó kezdésben, egy gyors hengerben, amely földbe döngöli az ellenfelet.
Gyorsan kiderül, ez nem az a találkozó lesz, aminek a tizedik percében felrakhatjuk lábunkat az előttünk lévő vállára, különösen nagy bravúr lenne ez azoknak, akik az álló részen nézik végig az első húsz perc gyötrődését. Szorítunk Fintának, na jó, néha kicsit fintorgunk is, hogy megszerezze első gólját, Dr. Andorkának, hogy folytassa a Barátok Közt népszerűségével felérő sorozatát. Izgulunk Kiss Marciért, és persze azt se bánnánk, ha Udvari ezúttal nem hozna össze egy büntetőt. Örömmel nyugtázzuk, hogy Sipos Gábor divatszínben pompázik, és persze a levegőbe ugrunk, amikor Doktor Úr megszerzi idei első gólját.
A második félidő elején Nagy Gábor hagy ki egy helyzetet
Sok időnk nincs szomorkodni. Unatkozni kell. Jó sokat. Még szerencse, hogy Nagy Gabi beveri a másodikat. No persze, ez nem olyan egyszerű, hogy gyere bokor, átugorlak. Ki kellett dolgozni. Dr. Andorka megbökte, Hegyi átlépte, Nagy pedig berúgta. Andorka aztán összehoz egy büntetőt. Nagy alakítás volt. Az esésre gondolok. A tizi ugyanis kimarad.
Gyakorlatilag a találkozó ezzel véget is ér. Menjetek nagy örömmel. Persze nem lehet csak úgy felállni. Ez nem a Noé bárkája. Igaz, itt mindenki tudja, mire számíthat: hangos ollézásra a végén. Nem is marad el. Ismét együtt a publikum és a csapat. Kettő-nullra nyert a Hali. Nyögvenyelősen, de nem érdemtelenül.
